A visegrádi országok parlamentjeinek európai ügyekkel foglalkozó bizottságai Václav Hampl, a cseh Szenátus Európai ügyek bizottságának elnöke meghívására 2018. október 7–9. között Prágában találkoztak. A tanácskozáson az Országgyűlés Európai ügyek bizottságát dr. Hörcsik Richárd elnök és Tessely Zoltán alelnök képviselte. A V4-ek parlamentjeinek európai ügyi bizottságai a hagyománnyá vált gyakorlat szerint félévente találkoznak, így az eseményt megszervező parlamenti kamara nem feltétlenül egyezik meg a V4-ek egyéves elnökségét adó törvényhozással.
A találkozó napirendjén az energiaunió és klímapolitika, illetve a 2017 végén létrehozott és Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke által vezetett, a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport 2018. július 10-én közzétett jelentése szerepeltek.
Az energiaunió és klímapolitika kapcsán Hörcsik Richárd beszámolt arról, hogy az Országgyűlésben a találkozót megelőző héten folytatták le a 2030-ig szóló (és 2050-ig kitekintést nyújtó) második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia vitáját, mely a Párizsi Megállapodás elvárásait is tükrözi. Kiemelte: Magyarország az éghajlatváltozás mérséklése érdekében részt vesz mindazon nemzetközi és európai uniós klímavédelmi folyamatokban, valamint eleget tesz azon kötelezettségeinek, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére és a szén-dioxid elnyelésének fokozására irányulnak. Hangsúlyozta, hogy különös fontosságúnak tartjuk a naperőmű-kapacitások bővítését, de nem mondhatunk le az atomenergiáról sem, e kettő együttes használatával érhető el ugyanis, hogy az ország áramtermelése 2030-ra 90 százalékban széndioxid-mentes legyen.
A napirendi pontban tett felszólalásában Tessely Zoltán alelnök hangsúlyozta a tagállamok nemzeti energia- és klímaterveinek fontosságát, s kiemelte: Magyarország elkötelezett a vállalt uniós célszámok elérésében. Az energiahatékonyság és a megújuló energia mellett azonban hazánk a nukleáris kapacitásunk fenntartását tekinti az egyik legfontosabb eszköznek a széndioxid-mentesítésre vonatkozó célkitűzések elérésében. Az alelnök utalt arra is, hogy célszerű megvizsgálni, mely regionális energiauniós projektek számíthatnak majd uniós támogatásokra 2020 után, s aláhúzta: a villamosenergia árának meghatározás terén meg kívánjuk őrizni az állami árszabályozást.
A vitában felszólalók elsősorban az energiapolitikáról, illetve az országaikat érintő kihívásokról fejtették ki véleményüket. Lengyel részről az Északi Áramlat 2 gázvezeték elleni közös fellépés igénye (Piotr Apel, a lengyel Szejm bizottsági alelnöke), az új technológián alapuló szénerőművek kérdése és a szélerőművek létesítésének jogszabályi nehézségei (Piotr Wach szenátor), míg cseh és szlovák részről az atomerőművek szükségessége (Jan Skopeček cseh képviselő, Martin Klus szlovák bizottsági alelnök) vetődtek fel.
A szubszidiaritás munkacsoport jelentése kapcsán Hörcsik Richárd felszólalásában kijelentette: véleménye szerint amellett, hogy a munkacsoport létrehozása legalább 5 évet elkésett, a munkacsoport által elért eredmény jelentősen elmarad a várakozásoktól. Elmondta, hogy az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága a kormány képviselőjével együtt 2018. október elején vitatta meg és értékelte a munkacsoport jelentését. Bár a magyar kormány a munkacsoport tevékenységéhez írásbeli hozzájárulást küldött, a dokumentumban sajnos szinte egyáltalán nem szerepelnek a tagállamok ajánlásai.
A bizottsági elnök hangsúlyozta: a magyar álláspont a nemzeti parlamentek uniós ügyekben való szerepének növelése kapcsán a piros lapos eljárás bevezetését, a 8 hetes határidő 12 hétre történő meghosszabbítását, valamint az arányosság elvének figyelembevételét támogatja az indokolt vélemény megfogalmazásakor. Nem fogadjuk el a lopakodó uniós hatáskörbővítést egyetlen uniós politika terén sem. Üdvözöljük, hogy a jelentés javasolta a 8 hetes határidő meghosszabbítását, ugyanakkor sajnáljuk, hogy nem határozott meg olyan területet, amelyet tagállami hatáskörbe lehetett volna visszautalni, s nagy bánatunkra hiányzik az úgynevezett piros lapos eljárás terve is.
A többi felszólaló üdvözölte a munkacsoport egyes ajánlásait: az indokolt vélemények benyújtására meghatározott 8 hetes határidő rugalmasabb alkalmazását az Európai Bizottság részéről, illetve szerződésmódosítás esetén a jelenlegi határidő 12 hétre való növelését.
A tanácskozás végén a résztvevők egyhangúlag zárónyilatkozatot fogadtak el.
Hörcsik Richárd elnök a találkozó során köszönetet mondott a cseh képviselőknek a cseh Képviselőház által 2018. október 2-án elfogadott (rövid) határozatért, amely elítélte az Európai Parlamentet a szeptemberben elfogadott Sargentini-jelentés miatt.