A visegrádi országok parlamenti elnökei nem hivatalos találkozója Poprádon 2019. június 27–28-án

2019. június 27–28-án a Visegrádi Csoport szlovák elnöksége parlamenti vetületének záróeseményeként Poprádon került sor a V4-országok parlamenti elnökeinek nem hivatalos találkozójára. A rendezvényen a meghívó fél, Andrej Danko, a szlovák Nemzeti Tanács elnöke mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Marek Kuchciński, a lengyel Szejm elnöke, Michał Seweryński, a lengyel Szenátus alelnöke, cseh részről pedig Radek Vondráček képviselőházi elnök és Jiří Oberfalzer, a Szenátus alelnöke vett részt. A találkozó napirendjén „Az Európai Unió jövője a 2019. évi európai választások után” témája szerepelt.

Az egyeztetés során Andrej Danko összegezte a szlovák elnökség eseményeit és eredményeit. Hangsúlyozta, hogy V4-elnökségük alatt a belső dinamikát és az összekapcsoltságot kívánták erősíteni. Kiemelte a közös fellépés szükségességét, s üdvözölte, hogy az EUSz. 7. cikkely aktiválása ügyében is sikerült egységesen véleményt nyilvánítani. A parlamenti együttműködés fontosságát méltatva aláhúzta a V4+ formátum keretében megvalósult házelnöki találkozók jelentőségét, amelyek révén a német Bundestag, a francia Nemzetgyűlés és a Benelux államok vezető képviselőivel is nyílt párbeszédre kerülhetett sor.

Kövér László házelnök köszönetet mondott Andrej Dankónak a szlovák elnökség idején végzett munkájáért, s elismerően nyilatkozott az ennek során a parlamenti dimenzióban megvalósult eredményekről. Az európai parlamenti választásokat értékelve kiemelte a választói részvétel terén elért jelentős növekedést, ami erősebb felhatalmazást is nyújt az így megválasztott képviselőknek.

A konferencia során az Európai Unió jövője kapcsán számos témakörben folyt egyeztetés (pl. az európai uniós intézmények vezetőinek kiválasztása, az Európai Parlament működésének kilátásai, a többéves pénzügyi keret, a kiberbiztonság, az élelmiszerek kettős minősége, a migráció, az éghajlatváltozás), s a résztvevők egyetértettek a közös fellépés további szükségességében. Emellett a V4-együttműködés rendszerének továbbfejlesztése kapcsán is több felvetés hangzott el. Radek Vondráček, a cseh Képviselőház elnöke tájékoztatást adott a 2019. július 1-én kezdődő cseh V4-elnökség célkitűzéseiről és előzetes terveiről, Jiří Oberfalzer, a cseh Szenátus alelnöke pedig jelezte, hogy a cseh elnökség első jelentős parlamenti eseménye (a cseh Szenátus szervezésében) a november 17–18-i házelnöki találkozó lesz, amelyhez a bársonyos forradalom évfordulójáról megemlékező konferencia is kötődik majd. Marek Kuchciński, a lengyel Szejm elnöke meglátása szerint fontos lenne erősíteni a V4 parlamenti együttműködést többek közt a sárga vagy a zöld lapos eljárások, illetve az európai parlamentbeli erősebb érdekképviselet terén. Michał Seweryński, a lengyel Szenátus alelnöke a populizmusnak a V4-ekre vonatkozó alaptalan vádjával, valamint az ezt ténylegesen jelentő nyugati kezdeményezésekkel (pl. az egyes országok munkahelyeinek védelmét ígérő, a szabad munkaerő-áramlást aláásó javaslatok – kiküldetési irányelv) szembeni közös fellépés szükségességét hangsúlyozta.

Az informális házelnöki találkozóhoz V4 parlamenti labdarúgó torna is kapcsolódott, amelyet az Országgyűlés csapata nyert meg.

+ Fotók

A visegrádi és a Benelux országok parlamenti elnökeinek hivatalos találkozója Pöstyénben 2019. március 24–25-én

A visegrádi országok egyéves elnökségét adó Szlovákia Nemzeti Tanácsa elnökének meghívására 2019. március 24–25-én Pöstyénben került sor a visegrádi és a Benelux országok parlamenti elnökeinek találkozójára Pöstyénben, melyen az Országgyűlést Kövér László házelnök képviselte. A rendezvényen Andrej Danko, a szlovák Nemzeti Tanács elnöke mellett részt vett még Marek Kuchciński, a lengyel Szejm elnöke, Stanisław Karczewski, a lengyel Szenátus elnöke, Michał Seweryński, a lengyel Szenátus alelnöke, cseh részről pedig Radek Vondráček képviselőházi elnök és Milan Štěch, a Szenátus alelnöke. A Benelux államok részéről a konferencián Siegfried Bracke, a belga Képviselőház elnöke, Annemie Maes, a belga Szenátus tagja, Luxemburgból Claude Wiseler, a luxemburgi Képviselőház alelnöke és Gusty Graas, a Benelux Parlament elnöke, Hollandiából pedig Joris Backer szenátusi alelnök, valamint Hayke Veldman, a Képviselőház EU-ügyi bizottságának elnöke volt jelen.

Az első alkalommal ilyen formációban megrendezett találkozó napirendjén „Az Európai Unió: Jelenlegi kihívások és jövőbeli kilátások” téma szerepelt. A konferencia során a címből adódóan számos témakörben folyt egyeztetés, a Benelux Parlament elnöke pedig meghívta a V4 tagországokat a Benelux Parlament következő, 2019. decemberi luxemburgi plenáris ülésére is.

A tanácskozás eredményeit a felek a záró sajtótájékoztató során foglalták össze. A sajtótájékoztatón Andrej Danko szlovák házelnök hangsúlyozta, hogy a szlovák V4-elnökség fontos törekvése a V4-ek tanácskozási kereteinek bővítése, amely törekvés a V4-ek korábbi közös döntésén alapul. A szlovák Nemzeti Tanács elnöke szerint a közvetlen kommunikáció révén hozzájárultunk a visegrádi országokról kialakult kép javításához is: megerősítettük, hogy a V4-ek egy olyan dinamikus formáció, melytől nem kell tartani, s amelynek tagjai kultúrájuk révén új színekkel tudják gazdagítani az Európai Uniót.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy sikeres és eredményes találkozóra került sor, amelynek során több témában is teljes egyetértés mutatkozott. Ezek közé tartozik, hogy továbbra is érdekeltek vagyunk az EU mint a II. világháború utáni legsikeresebb vállalkozás fenntartásában, amely azonban komoly kihívások előtt áll, s a szervezet globális súlyának erősítéséhez a hatékonyság növelésére van szükség. A kihívások megítélésében ugyan eltérőek a vélemények, mégis egyetértés volt abban, hogy ezek feloldásához párbeszédre, egymás álláspontjának jobb megismerésére van szükség. Fontos azonosítani azokat a kérdéseket, amelyekben elérhető a kompromisszum, s az elmozdulásra az nyújtana lehetőséget, ha az EU intézményei megpróbálnának több szabadságot adni a tagállamoknak. Az Országgyűlés elnöke végül méltatta a találkozó jelentőségét, s aláhúzta, hogy a regionális együttműködések közti ilyen párbeszéd növeli az EU eredményességét.

Radek Vondráček, cseh képviselőházi elnök kiemelte: a találkozón megmutatkozott a V4-ek ereje, hiszen a négy állam együttesen mintegy 65 millió polgárt, s Franciaországénál nagyobb GDP-t képvisel. Elmondta: a folyamatosság biztosítása érdekében a soron következő cseh V4-elnökség keretében ő is tervezi a Benelux országokkal közös rendezvény megtartását 2019 novemberében. Marek Kuchciński, a Szejm elnöke elmondta: a rendezvény során nagyon változatos témákról folyt az egyeztetés, amelyek közül Lengyelország számára kiemelt kérdés az értékválság, amelyre az EU megerősödése érdekében megoldást kell találni. További fontos téma még, hogy minden tagállam egyenlő bánásmódban részesüljön.

Gusty Graas, a Benelux Parlament elnöke reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a résztvevőkkel a jövőben a Benelux Parlamenthez hasonló formáció részeként találkozhat, ezért – a szervezet tevékenységének jobb megismerése céljából – meghívta a V4-országokat a Benelux Parlament decemberi luxemburgi ülésére. Siegfried Bracke, a belga Képviselőház elnöke köszönetet mondott a kezdeményezésért, s elmondta: számára a baráti beszélgetés mellett fontos új információkat is jelentett a találkozó. Megtudta például, hogy a V4-országok véleménye szerint az EU Nyugat-Balkán felé történő bővítésének biztonságpolitikai szempontból nagy jelentősége van, illetve hogy a V4-ek úgy érzik, hogy nem bánnak velük egyenlő mércével. Meglátása szerint a demokratikus deficit jegyében az EU-nak kicsit hátrébb kellene lépnie egyes, az esetleg problémát jelentő kérdésekben, viszont előrehaladásra lenne szükség a polgárok jólétének biztosítása terén.

A szlovák V4-elnökség keretében az utolsó házelnöki találkozóra 2019. június 27–28-án a Magas-Tátrában kerül sor, melyre a visegrádi országok mellett a balti államok parlamenti elnökei is meghívást kapnak.

Fotók

A visegrádi országok európai ügyekkel foglalkozó bizottságainak találkozója Prágában, 2018. október 7–9-én

A visegrádi országok parlamentjeinek európai ügyekkel foglalkozó bizottságai Václav Hampl, a cseh Szenátus Európai ügyek bizottságának elnöke meghívására 2018. október 7–9. között Prágában találkoztak. A tanácskozáson az Országgyűlés Európai ügyek bizottságát dr. Hörcsik Richárd elnök és Tessely Zoltán alelnök képviselte. A V4-ek parlamentjeinek európai ügyi bizottságai a hagyománnyá vált gyakorlat szerint félévente találkoznak, így az eseményt megszervező parlamenti kamara nem feltétlenül egyezik meg a V4-ek egyéves elnökségét adó törvényhozással.
A találkozó napirendjén az energiaunió és klímapolitika, illetve a 2017 végén létrehozott és Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke által vezetett, a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport 2018. július 10-én közzétett jelentése szerepeltek.


Az energiaunió és klímapolitika kapcsán Hörcsik Richárd beszámolt arról, hogy az Országgyűlésben a találkozót megelőző héten folytatták le a 2030-ig szóló (és 2050-ig kitekintést nyújtó) második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia vitáját, mely a Párizsi Megállapodás elvárásait is tükrözi. Kiemelte: Magyarország az éghajlatváltozás mérséklése érdekében részt vesz mindazon nemzetközi és európai uniós klímavédelmi folyamatokban, valamint eleget tesz azon kötelezettségeinek, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére és a szén-dioxid elnyelésének fokozására irányulnak. Hangsúlyozta, hogy különös fontosságúnak tartjuk a naperőmű-kapacitások bővítését, de nem mondhatunk le az atomenergiáról sem, e kettő együttes használatával érhető el ugyanis, hogy az ország áramtermelése 2030-ra 90 százalékban széndioxid-mentes legyen.
A napirendi pontban tett felszólalásában Tessely Zoltán alelnök hangsúlyozta a tagállamok nemzeti energia- és klímaterveinek fontosságát, s kiemelte: Magyarország elkötelezett a vállalt uniós célszámok elérésében. Az energiahatékonyság és a megújuló energia mellett azonban hazánk a nukleáris kapacitásunk fenntartását tekinti az egyik legfontosabb eszköznek a széndioxid-mentesítésre vonatkozó célkitűzések elérésében. Az alelnök utalt arra is, hogy célszerű megvizsgálni, mely regionális energiauniós projektek számíthatnak majd uniós támogatásokra 2020 után, s aláhúzta: a villamosenergia árának meghatározás terén meg kívánjuk őrizni az állami árszabályozást.
A vitában felszólalók elsősorban az energiapolitikáról, illetve az országaikat érintő kihívásokról fejtették ki véleményüket. Lengyel részről az Északi Áramlat 2 gázvezeték elleni közös fellépés igénye (Piotr Apel, a lengyel Szejm bizottsági alelnöke), az új technológián alapuló szénerőművek kérdése és a szélerőművek létesítésének jogszabályi nehézségei (Piotr Wach szenátor), míg cseh és szlovák részről az atomerőművek szükségessége (Jan Skopeček cseh képviselő, Martin Klus szlovák bizottsági alelnök) vetődtek fel.
A szubszidiaritás munkacsoport jelentése kapcsán Hörcsik Richárd felszólalásában kijelentette: véleménye szerint amellett, hogy a munkacsoport létrehozása legalább 5 évet elkésett, a munkacsoport által elért eredmény jelentősen elmarad a várakozásoktól. Elmondta, hogy az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága a kormány képviselőjével együtt 2018. október elején vitatta meg és értékelte a munkacsoport jelentését. Bár a magyar kormány a munkacsoport tevékenységéhez írásbeli hozzájárulást küldött, a dokumentumban sajnos szinte egyáltalán nem szerepelnek a tagállamok ajánlásai.
A bizottsági elnök hangsúlyozta: a magyar álláspont a nemzeti parlamentek uniós ügyekben való szerepének növelése kapcsán a piros lapos eljárás bevezetését, a 8 hetes határidő 12 hétre történő meghosszabbítását, valamint az arányosság elvének figyelembevételét támogatja az indokolt vélemény megfogalmazásakor. Nem fogadjuk el a lopakodó uniós hatáskörbővítést egyetlen uniós politika terén sem. Üdvözöljük, hogy a jelentés javasolta a 8 hetes határidő meghosszabbítását, ugyanakkor sajnáljuk, hogy nem határozott meg olyan területet, amelyet tagállami hatáskörbe lehetett volna visszautalni, s nagy bánatunkra hiányzik az úgynevezett piros lapos eljárás terve is.
A többi felszólaló üdvözölte a munkacsoport egyes ajánlásait: az indokolt vélemények benyújtására meghatározott 8 hetes határidő rugalmasabb alkalmazását az Európai Bizottság részéről, illetve szerződésmódosítás esetén a jelenlegi határidő 12 hétre való növelését.
A tanácskozás végén a résztvevők egyhangúlag zárónyilatkozatot fogadtak el.
Hörcsik Richárd elnök a találkozó során köszönetet mondott a cseh képviselőknek a cseh Képviselőház által 2018. október 2-án elfogadott (rövid) határozatért, amely elítélte az Európai Parlamentet a szeptemberben elfogadott Sargentini-jelentés miatt.


Fotók
Következtetések