A Visegrádi Csoport országai (V4) parlamenti együttműködésének elnökségét 2019 júliusa és 2020 júliusa között a cseh parlament két kamarája tölti be. Ennek keretében 2020. január 7–8. között a cseh Képviselőház a cseh Szenátussal együttműködve együttes bizottsági találkozót szervezett a V4-országok parlamentjeinek védelmi bizottságai számára. A találkozón az Országgyűlést Simon Miklós, a Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke képviselte, továbbá részt vett Boros Miklós, Magyarország prágai nagykövete is. A felvezető előadások tekintetében sajtónyilvános találkozón valamennyi V4-ország parlamenti kamarájának védelmi, illetve biztonsági bizottsága képviseltette magát (a lengyel Szejm tisztviselői szinten vett részt).

Az esemény három fő témája a V4 védelmi együttműködés, a közös beszerzések, valamint a kibervédelem és kiberbiztonság voltak.

A találkozót Jana Černochová, a cseh Képviselőház Védelmi bizottságának elnöke nyitotta meg, aki bevezetőjében emlékeztetett rá, hogy a V4-együttműködés jövő év februárjában ünnepli létrejöttének 30. évfordulóját. Hozzátette, az elmúlt évek alatt valamennyi országnak számos eredményt sikerült elérnie külön-külön, de együtt fellépve voltak a leghatékonyabbak. A delegációvezetői felszólalások között Simon Miklós a védelempolitikához kapcsolódóan egyebek mellett kiemelte, hogy Magyarország számára a Visegrádi Csoport együttműködése a legfontosabb regionális fórumot jelenti, amely lehetőséget biztosít a rendszeres vitákra és a különböző uniós és NATO-álláspontok összehangolására.

A V4 védelmi együttműködés terén elért eredményekről, valamint a cseh V4-elnökség védelmi prioritásairól Radomír Jahoda, a cseh Védelmi Minisztérium védelempolitikai és stratégiai miniszterhelyettese tartott előadást. Ezt követően Jaromír Alan dandártábornok, a cseh hadsereg vezérkara Képességtervezési Részlegének igazgatója vette át a szót, aki a V4 EU harccsoportról, annak lehetséges reformjáról, a V4 JLSG HQ-ról, a PESCO projektekről, valamint a közös V4-es képzésekről és gyakorlatokról beszélt.

A második panel tárgyalása Lubor Koudelka, a cseh Védelmi Minisztérium Fegyverzet- és Beszerzési Részleg Vezetési és Támogatási Osztályának vezetője előadásával vette kezdetét, aki a közös beszerzések történeti áttekintését, az együttműködés sikertelenségének fő okait, valamint a cseh elnökség egyik fő célkitűzését, egy közös kisméretű projekt megvalósításának a lehetőségét ismertette.

A harmadik napirendi ponthoz kapcsolódóan a delegációk három előadást hallgathattak meg Csehország kibervédelemmel és kiberbiztonsággal kapcsolatos tapasztalatairól, megközelítéséről, a kibertámadások jelentette kihívásokról és fenyegetésekről, valamint a lehetséges megoldásokról. Lukáš Kintr, a cseh Nemzeti Kiber- és Információbiztonsági Hivatal Nemzeti Kiber- és Biztonsági Központjának igazgatóhelyettese elmondta, hogy a kiberbiztonság szavatolása az állam feladata, melynek során a megelőzés, valamint az esetleges fenyegetések megértése a legfontosabb. A kibernetikai védelem ezzel párhuzamosan a katonai hírszerzés és hadsereg együttes feladata, amellyel kapcsolatban Jan Beroun, a Cseh Katonai Hírszerzés igazgatója tartott előadást. A kibernetikai védelem kapcsán kiemelte a pontos definíció hiányát és a nemzetközi együttműködés fontosságát. A harmadik előadást Michal Koudelka, a Cseh Biztonsági Információs Szolgálat igazgatója tartotta, aki kiemelte, hogy a kibernetikai támadások elleni küzdelemben a folyamatos képzések mellett elengedhetetlen az országok közötti együttműködés és a kölcsönös bizalom fenntartása.

A találkozó lezárásaként a V4 védelmi bizottságok delegációvezetői aláírták az esemény záró következtetéseit tartalmazó dokumentumot.

+ Fotók
+ Közös Nyilatkozat

 

csoportkép

2019. november 17–18-án a Visegrádi Csoport cseh elnökségéhez kapcsolódóan, a Cseh Szenátus szervezésében Prágában került sor a V4-országok parlamenti elnökeinek a Bársonyos Forradalom 30. évfordulójához kötődő találkozójára. A rendezvényen a meghívó fél, Jaroslav Kubera, a cseh Szenátus elnöke mellett Radek Vondráček, a cseh Képviselőház elnöke, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Andrej Danko, a szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Elżbieta Witek, a lengyel Szejm elnöke, valamint Bogdan Borusewicz, a lengyel Szenátus alelnöke vettek részt. A találkozó napirendjén két téma, „1989 novembere”, illetve „2019 novembere” szerepelt. Az első ülésszak díszvendége Pavel Žáček, az 1989-es diáktüntetések egyik szervezője volt, aki a rendszerváltás után a Totalitárius Rendszereket és a Nemzetbiztonsági Szolgálatok Archívumait Tanulmányozó Intézet igazgatója lett, jelenleg a cseh Képviselőház tagja. Beszédében külön köszönetet mondott a magyar fiataloknak az 1989. évi aktív prágai fellépésükért. A résztvevők a megemlékezések kapcsán közösen megnyitották „A Bársonyos Forradalom” és „A 20. század pillanatai” című kiállításokat, és további ünnepi rendezvényeken vettek részt. Az Országgyűlés elnöke egyéni programja keretében megkoszorúzta a kommunizmus áldozatainak emlékművét.

Az első ülésszak során a jelenlevők beszámoltak az 1989-es időszakban átélt személyes élményeikről, tiszteletüket fejezték ki a forradalom vezetői iránt, méltatták a Bársonyos Forradalom és a kivívott szabadság jelentőségét, s utaltak a V4-országok részéről egymás iránt abban a korban is megnyilvánuló kölcsönös támogatásra. A második ülésszak során a résztvevők hangsúlyozták a V4-együttműködés fontosságát, az európai színtéren való közös fellépés szükségességét, az Európai Unión belüli egyenlő bánásmód igényét, valamint az EU-bővítés támogatása terén a V4-ek közti egyetértést.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke felszólalásaiban méltatta a rendezvény jelentőségét, s kiemelte, hogy a visegrádi együttműködés mára a legszorosabb és leghatékonyabb európai szövetséggé vált. Hangsúlyozta, hogy a V4-ek tiszta, világos vízióval rendelkeznek Európa jövőjéről, s készek konstruktív ötletekkel hozzájárulni a közös európai megoldásokhoz. Köszönetet mondott V4-es partnereinek, hogy mindhárom országból házelnöki szinten vettek részt a magyar Országgyűlés szervezésében a nemrég, november 4-én – a rendezvénysorozat történetében kilencedik alkalommal – megvalósult Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek Konferenciáján, amelyre Házelnök úr idén első alkalommal hívta meg visegrádi partnereit is.

A rendezvényt követő sajtótájékoztatón a házigazda Jaroslav Kubera, a Cseh Szenátus elnöke hangsúlyozta a V4-ek parlamenti elnökei közös részvételének fontosságát a megemlékezéseken. Aláhúzta: az európai szintű együttműködésben további előrelépésre van szükség annak érdekében, hogy a régi tagállamok jobban tiszteletben tartsák a visegrádi országok álláspontjait.
Radek Vondráček, a cseh Képviselőház elnöke a megbeszélések összegzéseképpen kijelentette, hogy a V4-tagországok között az alapvető témákban egyetértés van, s folyamatos az együttműködés.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszönetet mondott a rendezvény megvalósításáért, az 1989. évi események, vagyis népeink szabadság iránti küzdelmei közös sikerének megünnepléséért, ami megerősíti elkötelezettségünket együttműködésünk folytatása iránt. Ezt indokolja az is, hogy 15 éve az Európai Unió tagjaiként el kell ismernünk: az EU az érdekérvényesítésnek egy olyan keretét biztosítja, ahol a hozzánk hasonló méretű országok csak együtt lesznek sikeresek. Az Uniót ma olyan kihívások érik, amelyekre nem találja, vagy rossz irányban keresi a választ, s ezért a V4-eknek nem csak a migrációs, hanem a gazdasági kérdésekben (például a többéves pénzügyi keret kapcsán) is együtt kell működniük egymással. A házelnök nagyra értékelte, hogy a rendezvényen való jelenlétünkkel kifejezésre juttattuk összetartozásunkat, s megerősítette: fontos, hogy a V4-ekben a régi EU-tagállamok ne a problémát, hanem a megoldást lássák.
Andrej Danko, a szlovák Nemzeti Tanács elnöke utalt arra, hogy a Bársonyos Forradalom évfordulója Szlovákiában is nemzeti ünnep, ami lehetővé tette számukra önálló államuk létrejöttét. Méltatta ugyanakkor a V4-ek összetartozását, s javasolta a szlovák V4-elnökség alatt lezajlott V4+ formátumú találkozók továbbvitelét. Aláhúzta, hogy szükség van az Európai Unió megújítására, nem szabad megengedni, hogy az észszerűség helyett ideológiák alapján szülessenek a döntések.
Elżbieta Witek, a lengyel Szejm elnöke méltatta a visegrádi országok közti kölcsönös támogatást, s kiemelte: el kell érni, hogy az Európai Unióban meghallják a V4-ek hangját, s a tagországoknak járó azonos jogok alapján egyenrangú partnereknek tartsanak bennünket.
Bogdan Borusewicz, a lengyel Szenátus alelnöke hangsúlyozta, hogy a V4-együttműködés és az ennek keretében például az észak–dél összeköttetés megteremtése céljából folytatott erőfeszítések összehangolása, továbbá az EU bővítése a lengyel ellenzék részéről is támogatást élvez.


+ Fotók

A záródokumentum aláírása

 A visegrádi országok európai ügyekkel foglalkozó bizottságainak találkozója Sárospatakon, 2019. szeptember 8–10-én

A visegrádi országok parlamentjeinek európai ügyekkel foglalkozó bizottságai dr. Hörcsik Richárd, az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának elnöke meghívására 2019. szeptember 8–10-én Sárospatakon találkoztak. A tanácskozáson az Európai ügyek bizottságát az elnök, Tessely Zoltán alelnök, valamint Juhász Hajnalka és dr. Szél Bernadett bizottsági tagok képviselték.

A találkozó napirendjén három témakör szerepelt. Az Európai Unió 2020 utáni többéves költségvetése és a stratégiai menetrend kapcsán dr. Ballester-Bólya Boglárka, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, a regionális és interregionális infrastrukturális projektek témájában dr. Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára, míg a határokon átnyúló turizmus lehetőségeiről Bágyi Péter szállodaigazgató tartottak felvezető előadást.

Dr. Hörcsik Richárd bevezetőjében hangsúlyozta, hogy kiegyensúlyozottabb vezetést vár az Európai Bizottság új elnökétől, többek között a nemzeti szuverenitás és a migráció kapcsán is. A találkozó első napirendi pontja keretében emlékeztetett arra, hogy a 2021-től induló többéves pénzügyi költségvetés elfogadása egy összetett alkufolyamat, melyben a hagyományos politikák megvédése érdekében a V4-ek és a Kohézió Barátai országainak közös és összehangolt fellépésére lesz szükség. Aláhúzva az infrastrukturális projektek jelentőségét a kevésbé fejlett régiók számára, méltatta a választókörzetében, illetve a régióban megvalósult és tervezett fejlesztések fontosságát, melyek nemcsak az összeköttetések, hanem a turizmus lehetőségeinek bővítéséhez is hozzájárulnak. Utalt a turizmus összekötő szerepére, például a hét történelmi bányaváros együttműködésének felújítására irányuló kezdeményezés kapcsán.

Dr. Szél Bernadett a 2020 utáni költségvetés témakörében hangsúlyozta, hogy – a stratégiai menetrend alapján – a klímacélokra több forrást tartana indokoltnak. A Párizsi Megállapodás végrehajtását sürgetve a kormány 2030-as energia-célkitűzéseit kevésnek, a V4-ek megújulóenergia-vállalási ambíciószintjét pedig alacsonynak értékelte. Egyetértett a Mercosur kapcsán elhangzott kifogásokkal, s szót emelt az esőerdők védelmében is. A hagyományos politikákra szánt források megőrzését támogatva, az uniós források felhasználása kapcsán a nagyobb ellenőrzést és az Európai Ügyészséghez való csatlakozást szorgalmazta.

Az első témakörben Katarína Cséfalvayová, a szlovák Nemzeti Tanács Európai ügyek bizottságának alelnöke egyetértett a V4-együttműködés szükségességével a 2020 utáni költségvetés, különösen a közös agrárpolitika megvédése kapcsán, azonban nem ellenezné az új uniós bevételi forrásokat, és a brexit miatt esetleg szükséges többletbefizetésekre is nyitottnak mutatkozott. Piotr Apel, a lengyel Szejm Európai ügyek bizottságának alelnöke egyetértett a hagyományos politikák melletti kiállás fontosságával, különös tekintettel a közös agrárpolitikára. Veszélyesnek tartja az EU és a Mercosur-államok között a közelmúltban létrejött kereskedelmi megállapodást, amely megnyithatja a piacot az uniós normáknak nem megfelelő élelmiszerek előtt is, ami ellen a V4-eknek egységesen kellene fellépnie. Jiří Kobza, a cseh Képviselőház Európai ügyek bizottságának alelnöke is osztotta a Mercosur-megállapodással kapcsolatos aggályokat. A 2020 utáni költségvetéshez véleménye szerint a tagállami befizetéseket nem kellene növelni, és új uniós bevételi forrásokra sincs szükség; elfogadhatatlannak tartja viszont, hogy míg az uniós támogatások aránya csökkenne, addig az Európai Bizottság saját költségvetése nőne.

A második témakör kapcsán Katarína Cséfalvayová leszögezte, hogy Szlovákia is támogatja a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) fejlesztését, azonban a kelet-nyugati helyett most már az észak-déli összeköttetéseknek kellene nagyobb figyelmet szentelni. Egyetértett az autópálya-fejlesztések fontosságával és a V4-gyorsvasút szükségességével, a vasút esetében továbbá a teherszállítás modernizációját és a környezetszennyezés csökkentését is fontosnak tartotta. Jaroslav Doubrava, a cseh szenátus EU-bizottságának tagja egyetértett a közúti árufuvarozás visszaszorításának szükségességével, és ezzel összefüggésben a vízi és vasúti szállítás lehetőségeit emelte ki. Piotr Apel felhívta a figyelmet az észak-déli összeköttetés kapcsán a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosóra, amely a lengyel–belorusz határtól a koperi kikötőig és a magyar–szerb határig vezetne. A lengyel delegációvezető ezt követően meghívta a partnereket 2020 tavaszára Lengyelországba, a visegrádi négyek európai ügyekkel foglalkozó bizottságainak soron következő találkozójára.

A tanácskozás végén a résztvevők egyhangúlag zárónyilatkozatot fogadtak el.

+ Fotók

+ Zárónyilatkozat