A V4 parlamentek védelmi bizottságainak találkozója Pozsonyban, 2019. január 22–23-án

A visegrádi országok (V4) parlamenti együttműködésének elnökségét 2018 júliusa és 2019 júliusa között betöltő szlovák parlament 2019. január 22–23. között együttes bizottsági ülést rendezett Pozsonyban a V4-országok parlamentjeinek védelmi bizottságai részére. A találkozón az Országgyűlést Simon Miklós, a Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke, valamint Móring József Attila, a bizottság tagja képviselte. A találkozón valamennyi V4-ország parlamenti kamarájának védelmi, illetve biztonsági bizottsága képviseltette magát.

Az esemény két fő témája az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) konfliktuskezelésben betöltött szerepe a szlovák elnökség alatt, valamint az illegális migráció mint nemzetbiztonsági kockázat kérdésköre volt.

A találkozót Anton Hrnko, a szlovák parlament Védelmi és biztonsági bizottságának elnöke nyitotta meg. A delegációvezetői felszólalások között Simon Miklós a védelempolitikához kapcsolódóan mérföldkőnek nevezte az első közös visegrádi képesség, a V4 Összhaderőnemi Logisztikai Támogató Csoport Parancsnokság (V4 JLSG HQ) létrehozásáról szóló Egyetértési megállapodás 2018. júniusi aláírását. Emellett kitért a V4 EU harccsoport újabb, 2019 második félévében megvalósuló készenléti szolgálatára is, illetve üdvözölte Horvátország csatlakozását a harccsoporthoz. Végezetül rámutatott a rendszeres V4-egyeztetések jelentőségére az európai védelem megerősítéséről szóló párbeszédek, illetve a PESCO projektek vonatkozásában.

Az EBESZ szlovák elnökségének prioritásairól, illetve a folyamatban lévő konfliktusokról Lukáš Parízek, Szlovákia Külügyi és Európa-ügyi Minisztériumának államtitkára, a 2019-es szlovák EBESZ elnökség különmegbízottja tartott előadást. Az ezt követő valamennyi hozzászólás érintette az ukrajnai helyzetet, amely hatással van valamennyi V4 országra. A képviselők támogatásukról biztosították Szlovákia EBESZ-elnökségét. A napirendi pont kapcsán tett hozzászólásában Simon Miklós Magyarország támogatásáról biztosította az EBESZ szlovák elnökségét, különös tekintettel a kelet-ukrajnai konfliktus, illetve a befagyott konfliktusok rendezése érdekében tett erőfeszítésekre. Alelnök úr elmondta, az oktatási törvény kapcsán kialakult feszültségeket hazánk nem kétoldalú problémának tekinti, meglátásunk szerint a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása az EBESZ keretében tett közös kötelezettségvállalásaink alapvető eleme.

A második napirendi pont során Csémi László, Szlovákia Határ- és Idegenrendészeti Hivatala igazgatójának előadását hallgatták meg a résztvevők Szlovákia illegális migrációval kapcsolatos tapasztalatairól, megközelítéséről, az illegális migráció jelentette kihívásokról és fenyegetésekről, ezek következményeiről, valamint a lehetséges megoldásokról. Az igazgató tájékoztatóját követően valamennyi hozzászóló azonos állásponton volt az illegális migrációt érintően. Egyetértettek abban, hogy az EU nem tudja hatékonyan kezelni az illegális migrációt, szemléletváltást sürgettek. Emellett a közös V4-fellépés jelentőségét is kiemelték. Az esemény során valamennyi delegáció elismerően nyilatkozott Magyarország illegális migráció elleni küzdelemben végrehajtott eredményes tevékenységéről. Móring József Attila egyebek mellett elmondta, hogy a V4-ek súlyozott érdekérvényesítéséhez fontos a nemzetközi illegális migráció negatív hatásaival összefüggő biztonsági információk és tapasztalatok hatékonyabb megosztása, közös feldolgozása, valamint közép-európai, illetve uniós ajánlások kidolgozása.

Fotók

Következtetések

A V4 parlamentek külügyi bizottságainak találkozója Pozsonyban, 2019. február 25–26-án

2019. február 25–26-án a szlovák V4 elnökség keretében a szlovák Nemzeti Tanács Pozsonyban rendezte meg a V4 országok parlamentjei külügyi bizottságainak találkozóját. A találkozón az Országgyűlést Németh Zsolt, a Külügyi bizottság elnöke, dr. Juhász Hajnalka és Mesterházy Attila bizottsági alelnökök, valamint dr. Zsigmond Barna, a bizottság tagja képviselték, s a többi tagországból is a bizottságok vezetősége volt jelen.

A találkozón három témában folytak az egyeztetések: 1. A brexit és a brexitet követő időszak – az EU jövőjére gyakorolt hatások; 2. a Keleti Partnerség 10. évfordulójához közeledve: az EU keleti szomszédságát érintő prioritások, kilátások és kihívások, illetve 3. a Nemzetközi Visegrádi Alap és annak hozzájárulása a V4-ek kohéziójához. A találkozó végén zárónyilatkozat elfogadására és aláírására is sor került, melybe részben bekerült az a magyar delegáció által benyújtott módosító javaslat, amely emlékezteti Ukrajnát az ukrán oktatási törvénnyel összefüggő, a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlás teljesítésére vonatkozó kötelezettségére.

Az első napirendi pont vitaindító előadásában František Ružička, a szlovák Kül- és Európai Ügyek Minisztériumának államtitkára a brexit kapcsán aláhúzta, hogy alapvetően pragmatikus hozzáállásra van szükség az egységes piac és a felek jövőbeni kapcsolatait illetően. Hangsúlyozta, hogy szükség van az EU válsághelyzetekben való megerősítésére is. Németh Zsolt hozzászólásában rámutatott, hogy a brexit minden területet érint, s ennek kapcsán nemcsak a britek felelősségét kell vizsgálni, hanem az EU-ét is, hiszen ez kollektív kudarcként értékelhető. Elismerően nyilatkozott Michel Barnier, az EU brexit főtárgyalójának tevékenységéről, ugyanakkor az Európai Bizottság elmúlt 5 évben nyújtott teljesítményét gyengének ítélte meg. Németh Zsolt hangsúlyozta az egymás iránti tisztelet erősítésének, valamint a széleskörű szabadkereskedelmi megállapodás kidolgozásának szükségességét. Elmondta: a brexitet követően még nagyobb szükség lesz a V4-ek együttműködésére, közös hangjára, s a külpolitikában a V4-ek érdeke, hogy az Egyesült Királyság minél nagyobb mértékben részese maradjon a közös kül- és biztonságpolitikának.

A második napirendi pont bevezetéseként Katarína Mathernová, az Európai Bizottság EU Szomszédságpolitikáért és Bővítési Tárgyalásokért Felelős Főigazgatóságának helyettes vezetője elmondta: meglátása szerint a Keleti Partnerség vonatkozásában – Oroszországhoz való eltérő viszonyulásuk miatt – a V4-ek nem rendelkeznek egységes állásponttal. Kijelentette, hogy a kerek évforduló ellenére 2019-ben elmarad a szokásos, kétévente megrendezett, idén esedékes csúcstalálkozó, mert az EU jelenleg nem tud semmi újat felajánlani a partnerországoknak. Juhász Hajnalka felszólalásában figyelmeztetett, hogy Ukrajna egyre távolabb kerül az Európai Uniótól, aminek konkrét példája az ukrán oktatási törvény (nyelvtörvény), s e tekintetben is hangsúlyozta a V4-ek közös fellépésének fontosságát.

A Nemzetközi Visegrád Alap történetét, szervezetét és tevékenységét Dávid Andor, az Alap ügyvezető igazgatója mutatta be.

Fotók

Következtetések

 

A visegrádi országok európai ügyekkel foglalkozó bizottságainak találkozója Prágában, 2018. október 7–9-én

A visegrádi országok parlamentjeinek európai ügyekkel foglalkozó bizottságai Václav Hampl, a cseh Szenátus Európai ügyek bizottságának elnöke meghívására 2018. október 7–9. között Prágában találkoztak. A tanácskozáson az Országgyűlés Európai ügyek bizottságát dr. Hörcsik Richárd elnök és Tessely Zoltán alelnök képviselte. A V4-ek parlamentjeinek európai ügyi bizottságai a hagyománnyá vált gyakorlat szerint félévente találkoznak, így az eseményt megszervező parlamenti kamara nem feltétlenül egyezik meg a V4-ek egyéves elnökségét adó törvényhozással.
A találkozó napirendjén az energiaunió és klímapolitika, illetve a 2017 végén létrehozott és Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke által vezetett, a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport 2018. július 10-én közzétett jelentése szerepeltek.


Az energiaunió és klímapolitika kapcsán Hörcsik Richárd beszámolt arról, hogy az Országgyűlésben a találkozót megelőző héten folytatták le a 2030-ig szóló (és 2050-ig kitekintést nyújtó) második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia vitáját, mely a Párizsi Megállapodás elvárásait is tükrözi. Kiemelte: Magyarország az éghajlatváltozás mérséklése érdekében részt vesz mindazon nemzetközi és európai uniós klímavédelmi folyamatokban, valamint eleget tesz azon kötelezettségeinek, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére és a szén-dioxid elnyelésének fokozására irányulnak. Hangsúlyozta, hogy különös fontosságúnak tartjuk a naperőmű-kapacitások bővítését, de nem mondhatunk le az atomenergiáról sem, e kettő együttes használatával érhető el ugyanis, hogy az ország áramtermelése 2030-ra 90 százalékban széndioxid-mentes legyen.
A napirendi pontban tett felszólalásában Tessely Zoltán alelnök hangsúlyozta a tagállamok nemzeti energia- és klímaterveinek fontosságát, s kiemelte: Magyarország elkötelezett a vállalt uniós célszámok elérésében. Az energiahatékonyság és a megújuló energia mellett azonban hazánk a nukleáris kapacitásunk fenntartását tekinti az egyik legfontosabb eszköznek a széndioxid-mentesítésre vonatkozó célkitűzések elérésében. Az alelnök utalt arra is, hogy célszerű megvizsgálni, mely regionális energiauniós projektek számíthatnak majd uniós támogatásokra 2020 után, s aláhúzta: a villamosenergia árának meghatározás terén meg kívánjuk őrizni az állami árszabályozást.
A vitában felszólalók elsősorban az energiapolitikáról, illetve az országaikat érintő kihívásokról fejtették ki véleményüket. Lengyel részről az Északi Áramlat 2 gázvezeték elleni közös fellépés igénye (Piotr Apel, a lengyel Szejm bizottsági alelnöke), az új technológián alapuló szénerőművek kérdése és a szélerőművek létesítésének jogszabályi nehézségei (Piotr Wach szenátor), míg cseh és szlovák részről az atomerőművek szükségessége (Jan Skopeček cseh képviselő, Martin Klus szlovák bizottsági alelnök) vetődtek fel.
A szubszidiaritás munkacsoport jelentése kapcsán Hörcsik Richárd felszólalásában kijelentette: véleménye szerint amellett, hogy a munkacsoport létrehozása legalább 5 évet elkésett, a munkacsoport által elért eredmény jelentősen elmarad a várakozásoktól. Elmondta, hogy az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága a kormány képviselőjével együtt 2018. október elején vitatta meg és értékelte a munkacsoport jelentését. Bár a magyar kormány a munkacsoport tevékenységéhez írásbeli hozzájárulást küldött, a dokumentumban sajnos szinte egyáltalán nem szerepelnek a tagállamok ajánlásai.
A bizottsági elnök hangsúlyozta: a magyar álláspont a nemzeti parlamentek uniós ügyekben való szerepének növelése kapcsán a piros lapos eljárás bevezetését, a 8 hetes határidő 12 hétre történő meghosszabbítását, valamint az arányosság elvének figyelembevételét támogatja az indokolt vélemény megfogalmazásakor. Nem fogadjuk el a lopakodó uniós hatáskörbővítést egyetlen uniós politika terén sem. Üdvözöljük, hogy a jelentés javasolta a 8 hetes határidő meghosszabbítását, ugyanakkor sajnáljuk, hogy nem határozott meg olyan területet, amelyet tagállami hatáskörbe lehetett volna visszautalni, s nagy bánatunkra hiányzik az úgynevezett piros lapos eljárás terve is.
A többi felszólaló üdvözölte a munkacsoport egyes ajánlásait: az indokolt vélemények benyújtására meghatározott 8 hetes határidő rugalmasabb alkalmazását az Európai Bizottság részéről, illetve szerződésmódosítás esetén a jelenlegi határidő 12 hétre való növelését.
A tanácskozás végén a résztvevők egyhangúlag zárónyilatkozatot fogadtak el.
Hörcsik Richárd elnök a találkozó során köszönetet mondott a cseh képviselőknek a cseh Képviselőház által 2018. október 2-án elfogadott (rövid) határozatért, amely elítélte az Európai Parlamentet a szeptemberben elfogadott Sargentini-jelentés miatt.


Fotók
Következtetések