A visegrádi országok európai ügyekkel foglalkozó bizottságainak találkozója Sárospatakon, 2019. szeptember 8–10-én
A visegrádi országok parlamentjeinek európai ügyekkel foglalkozó bizottságai dr. Hörcsik Richárd, az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának elnöke meghívására 2019. szeptember 8–10-én Sárospatakon találkoztak. A tanácskozáson az Európai ügyek bizottságát az elnök, Tessely Zoltán alelnök, valamint Juhász Hajnalka és dr. Szél Bernadett bizottsági tagok képviselték.
A találkozó napirendjén három témakör szerepelt. Az Európai Unió 2020 utáni többéves költségvetése és a stratégiai menetrend kapcsán dr. Ballester-Bólya Boglárka, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, a regionális és interregionális infrastrukturális projektek témájában dr. Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára, míg a határokon átnyúló turizmus lehetőségeiről Bágyi Péter szállodaigazgató tartottak felvezető előadást.
Dr. Hörcsik Richárd bevezetőjében hangsúlyozta, hogy kiegyensúlyozottabb vezetést vár az Európai Bizottság új elnökétől, többek között a nemzeti szuverenitás és a migráció kapcsán is. A találkozó első napirendi pontja keretében emlékeztetett arra, hogy a 2021-től induló többéves pénzügyi költségvetés elfogadása egy összetett alkufolyamat, melyben a hagyományos politikák megvédése érdekében a V4-ek és a Kohézió Barátai országainak közös és összehangolt fellépésére lesz szükség. Aláhúzva az infrastrukturális projektek jelentőségét a kevésbé fejlett régiók számára, méltatta a választókörzetében, illetve a régióban megvalósult és tervezett fejlesztések fontosságát, melyek nemcsak az összeköttetések, hanem a turizmus lehetőségeinek bővítéséhez is hozzájárulnak. Utalt a turizmus összekötő szerepére, például a hét történelmi bányaváros együttműködésének felújítására irányuló kezdeményezés kapcsán.
Dr. Szél Bernadett a 2020 utáni költségvetés témakörében hangsúlyozta, hogy – a stratégiai menetrend alapján – a klímacélokra több forrást tartana indokoltnak. A Párizsi Megállapodás végrehajtását sürgetve a kormány 2030-as energia-célkitűzéseit kevésnek, a V4-ek megújulóenergia-vállalási ambíciószintjét pedig alacsonynak értékelte. Egyetértett a Mercosur kapcsán elhangzott kifogásokkal, s szót emelt az esőerdők védelmében is. A hagyományos politikákra szánt források megőrzését támogatva, az uniós források felhasználása kapcsán a nagyobb ellenőrzést és az Európai Ügyészséghez való csatlakozást szorgalmazta.
Az első témakörben Katarína Cséfalvayová, a szlovák Nemzeti Tanács Európai ügyek bizottságának alelnöke egyetértett a V4-együttműködés szükségességével a 2020 utáni költségvetés, különösen a közös agrárpolitika megvédése kapcsán, azonban nem ellenezné az új uniós bevételi forrásokat, és a brexit miatt esetleg szükséges többletbefizetésekre is nyitottnak mutatkozott. Piotr Apel, a lengyel Szejm Európai ügyek bizottságának alelnöke egyetértett a hagyományos politikák melletti kiállás fontosságával, különös tekintettel a közös agrárpolitikára. Veszélyesnek tartja az EU és a Mercosur-államok között a közelmúltban létrejött kereskedelmi megállapodást, amely megnyithatja a piacot az uniós normáknak nem megfelelő élelmiszerek előtt is, ami ellen a V4-eknek egységesen kellene fellépnie. Jiří Kobza, a cseh Képviselőház Európai ügyek bizottságának alelnöke is osztotta a Mercosur-megállapodással kapcsolatos aggályokat. A 2020 utáni költségvetéshez véleménye szerint a tagállami befizetéseket nem kellene növelni, és új uniós bevételi forrásokra sincs szükség; elfogadhatatlannak tartja viszont, hogy míg az uniós támogatások aránya csökkenne, addig az Európai Bizottság saját költségvetése nőne.
A második témakör kapcsán Katarína Cséfalvayová leszögezte, hogy Szlovákia is támogatja a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) fejlesztését, azonban a kelet-nyugati helyett most már az észak-déli összeköttetéseknek kellene nagyobb figyelmet szentelni. Egyetértett az autópálya-fejlesztések fontosságával és a V4-gyorsvasút szükségességével, a vasút esetében továbbá a teherszállítás modernizációját és a környezetszennyezés csökkentését is fontosnak tartotta. Jaroslav Doubrava, a cseh szenátus EU-bizottságának tagja egyetértett a közúti árufuvarozás visszaszorításának szükségességével, és ezzel összefüggésben a vízi és vasúti szállítás lehetőségeit emelte ki. Piotr Apel felhívta a figyelmet az észak-déli összeköttetés kapcsán a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosóra, amely a lengyel–belorusz határtól a koperi kikötőig és a magyar–szerb határig vezetne. A lengyel delegációvezető ezt követően meghívta a partnereket 2020 tavaszára Lengyelországba, a visegrádi négyek európai ügyekkel foglalkozó bizottságainak soron következő találkozójára.
A tanácskozás végén a résztvevők egyhangúlag zárónyilatkozatot fogadtak el.