A visegrádi országok parlamentjei gazdasági bizottságainak találkozója Prágában, 2020. február 3–4-én
A Visegrádi Csoport cseh elnöksége keretében, a cseh Képviselőház meghívására 2020. február 3–4-én Prágában került sor a V4-országok parlamenti gazdasági bizottságainak találkozójára. A rendezvény három fő témája a közlekedési infrastruktúra (ezen belül kiemelten a V4 közös nagysebességű vasúti fejlesztés), az energetika, valamint az innováció volt, melyek kapcsán Csehország helyzetét az illetékes miniszterhelyettesek mutatták be. A találkozón kiemelt vendégként megjelent Karel Havlíček miniszterelnök-helyettes is, aki hangsúlyozta, hogy a V4-országok számos hasonló adottsággal, s ezáltal hasonló állásponttal rendelkeznek, így többek közt az energetika terén támogatják az atomenergia felhasználását, közlekedési kérdésekben pedig a nagysebességű vasúti fejlesztés megvalósítását.
Az eseményen az Országgyűlés Gazdasági bizottságát Manninger Jenő, a bizottság alelnöke és Potocskáné Kőrösi Anita, a bizottság tagja képviselte, s a rendezvényen a V4-országok minden parlamenti kamarája képviseltette magát. Manninger Jenő delegációvezető felszólalásában üdvözölte a V4 gazdasági bizottsági találkozók folyamatosságát. (A 2016. évi prágai, majd a 2018. évi budapesti rendezvényt követően került sor a mostani találkozóra.) A közlekedési infrastruktúra témakörében hangsúlyozta, hogy a vasúti fejlesztés kulcskérdés Magyarország számára, illetve, hogy a nagysebességű vasúthálózat kialakítása – a versenyképesség növelése és a szociális-gazdasági fejlődés mellett – fontos szerepet játszik a klímacélok elérésében is. Kitért továbbá a lehetséges pénzügyi források megteremtésére, amiben a magyar fél – közös V4-es fellépéssel – fontosnak tartja a kapcsolódó uniós rendeletek kiegészítését. Potocskáné Kőrösi Anita felszólalásában üdvözölte, hogy a cseh V4-elnökség egyik fő prioritása a kutatás, fejlesztés és innováció támogatása, s hangsúlyozta a V4-országok e téren való együttműködésének, közös fellépésének szerepét. Kiemelte a digitális gazdaság felé történő elmozdulás, az elérhető forrásokon belül pedig a Horizont Európa program jelentőségét. Az alacsonyabb innovációs teljesítményű országok kapcsán utalt egy kutatói minimálbér meghatározásának jelentőségére is.
Radim Fiala, a cseh Képviselőház Gazdasági bizottságának elnöke házigazdaként a közlekedési infrastruktúra terén hangsúlyozta a nagysebességű vasúthálózat kiemelt szerepét, valamint az uniós források elosztása terén a V4-ek együttműködésének szükségességét. Az energetika kapcsán kijelentette, hogy az atomenergiát a cseh fél az energiamixek kialakításához szükséges, tiszta energiaforrásnak tekinti. Az innováció tárgykörében pedig aláhúzta a V4-országok közötti tapasztalatcsere fontosságát, s hozzátette: Csehország fő célkitűzése, hogy az ország 2030-ra a világ húsz leginnovatívabb állama közé kerüljön.
Jan Hamerski, a lengyel Szenátus Infrastrukturális bizottságának elnöke elmondta, hogy bíznak a nagysebességű vasút megvalósításában, a projektre vonatkozó konkrét, technikai kérdésekre azonban a 2020-ban elkészülő kivitelezhetőségi tanulmány fog majd választ adni.
Jana Kiššová szlovák bizottsági elnök az innovatív vállalkozói környezet fontossága mellett kiemelte, hogy az innovációs ráfordítások növelésével párhuzamosan hangsúlyt kell helyezni a források felhasználásával elért eredmények nyomon követesére is.
A Visegrádi Csoport országai (V4) parlamenti együttműködésének elnökségét 2019 júliusa és 2020 júliusa között a cseh parlament két kamarája tölti be. Ennek keretében 2020. január 7–8. között a cseh Képviselőház a cseh Szenátussal együttműködve együttes bizottsági találkozót szervezett a V4-országok parlamentjeinek védelmi bizottságai számára. A találkozón az Országgyűlést Simon Miklós, a Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke képviselte, továbbá részt vett Boros Miklós, Magyarország prágai nagykövete is. A felvezető előadások tekintetében sajtónyilvános találkozón valamennyi V4-ország parlamenti kamarájának védelmi, illetve biztonsági bizottsága képviseltette magát (a lengyel Szejm tisztviselői szinten vett részt).
Az esemény három fő témája a V4 védelmi együttműködés, a közös beszerzések, valamint a kibervédelem és kiberbiztonság voltak.
A találkozót Jana Černochová, a cseh Képviselőház Védelmi bizottságának elnöke nyitotta meg, aki bevezetőjében emlékeztetett rá, hogy a V4-együttműködés jövő év februárjában ünnepli létrejöttének 30. évfordulóját. Hozzátette, az elmúlt évek alatt valamennyi országnak számos eredményt sikerült elérnie külön-külön, de együtt fellépve voltak a leghatékonyabbak. A delegációvezetői felszólalások között Simon Miklós a védelempolitikához kapcsolódóan egyebek mellett kiemelte, hogy Magyarország számára a Visegrádi Csoport együttműködése a legfontosabb regionális fórumot jelenti, amely lehetőséget biztosít a rendszeres vitákra és a különböző uniós és NATO-álláspontok összehangolására.
A V4 védelmi együttműködés terén elért eredményekről, valamint a cseh V4-elnökség védelmi prioritásairól Radomír Jahoda, a cseh Védelmi Minisztérium védelempolitikai és stratégiai miniszterhelyettese tartott előadást. Ezt követően Jaromír Alan dandártábornok, a cseh hadsereg vezérkara Képességtervezési Részlegének igazgatója vette át a szót, aki a V4 EU harccsoportról, annak lehetséges reformjáról, a V4 JLSG HQ-ról, a PESCO projektekről, valamint a közös V4-es képzésekről és gyakorlatokról beszélt.
A második panel tárgyalása Lubor Koudelka, a cseh Védelmi Minisztérium Fegyverzet- és Beszerzési Részleg Vezetési és Támogatási Osztályának vezetője előadásával vette kezdetét, aki a közös beszerzések történeti áttekintését, az együttműködés sikertelenségének fő okait, valamint a cseh elnökség egyik fő célkitűzését, egy közös kisméretű projekt megvalósításának a lehetőségét ismertette.
A harmadik napirendi ponthoz kapcsolódóan a delegációk három előadást hallgathattak meg Csehország kibervédelemmel és kiberbiztonsággal kapcsolatos tapasztalatairól, megközelítéséről, a kibertámadások jelentette kihívásokról és fenyegetésekről, valamint a lehetséges megoldásokról. Lukáš Kintr, a cseh Nemzeti Kiber- és Információbiztonsági Hivatal Nemzeti Kiber- és Biztonsági Központjának igazgatóhelyettese elmondta, hogy a kiberbiztonság szavatolása az állam feladata, melynek során a megelőzés, valamint az esetleges fenyegetések megértése a legfontosabb. A kibernetikai védelem ezzel párhuzamosan a katonai hírszerzés és hadsereg együttes feladata, amellyel kapcsolatban Jan Beroun, a Cseh Katonai Hírszerzés igazgatója tartott előadást. A kibernetikai védelem kapcsán kiemelte a pontos definíció hiányát és a nemzetközi együttműködés fontosságát. A harmadik előadást Michal Koudelka, a Cseh Biztonsági Információs Szolgálat igazgatója tartotta, aki kiemelte, hogy a kibernetikai támadások elleni küzdelemben a folyamatos képzések mellett elengedhetetlen az országok közötti együttműködés és a kölcsönös bizalom fenntartása.
A találkozó lezárásaként a V4 védelmi bizottságok delegációvezetői aláírták az esemény záró következtetéseit tartalmazó dokumentumot.
A visegrádi országok parlamentjeinek európai ügyekkel foglalkozó bizottságai Václav Hampl, a cseh Szenátus Európai ügyek bizottságának elnöke meghívására 2018. október 7–9. között Prágában találkoztak. A tanácskozáson az Országgyűlés Európai ügyek bizottságát dr. Hörcsik Richárd elnök és Tessely Zoltán alelnök képviselte. A V4-ek parlamentjeinek európai ügyi bizottságai a hagyománnyá vált gyakorlat szerint félévente találkoznak, így az eseményt megszervező parlamenti kamara nem feltétlenül egyezik meg a V4-ek egyéves elnökségét adó törvényhozással.
A találkozó napirendjén az energiaunió és klímapolitika, illetve a 2017 végén létrehozott és Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke által vezetett, a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport 2018. július 10-én közzétett jelentése szerepeltek.
Az energiaunió és klímapolitika kapcsán Hörcsik Richárd beszámolt arról, hogy az Országgyűlésben a találkozót megelőző héten folytatták le a 2030-ig szóló (és 2050-ig kitekintést nyújtó) második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia vitáját, mely a Párizsi Megállapodás elvárásait is tükrözi. Kiemelte: Magyarország az éghajlatváltozás mérséklése érdekében részt vesz mindazon nemzetközi és európai uniós klímavédelmi folyamatokban, valamint eleget tesz azon kötelezettségeinek, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére és a szén-dioxid elnyelésének fokozására irányulnak. Hangsúlyozta, hogy különös fontosságúnak tartjuk a naperőmű-kapacitások bővítését, de nem mondhatunk le az atomenergiáról sem, e kettő együttes használatával érhető el ugyanis, hogy az ország áramtermelése 2030-ra 90 százalékban széndioxid-mentes legyen.
A napirendi pontban tett felszólalásában Tessely Zoltán alelnök hangsúlyozta a tagállamok nemzeti energia- és klímaterveinek fontosságát, s kiemelte: Magyarország elkötelezett a vállalt uniós célszámok elérésében. Az energiahatékonyság és a megújuló energia mellett azonban hazánk a nukleáris kapacitásunk fenntartását tekinti az egyik legfontosabb eszköznek a széndioxid-mentesítésre vonatkozó célkitűzések elérésében. Az alelnök utalt arra is, hogy célszerű megvizsgálni, mely regionális energiauniós projektek számíthatnak majd uniós támogatásokra 2020 után, s aláhúzta: a villamosenergia árának meghatározás terén meg kívánjuk őrizni az állami árszabályozást.
A vitában felszólalók elsősorban az energiapolitikáról, illetve az országaikat érintő kihívásokról fejtették ki véleményüket. Lengyel részről az Északi Áramlat 2 gázvezeték elleni közös fellépés igénye (Piotr Apel, a lengyel Szejm bizottsági alelnöke), az új technológián alapuló szénerőművek kérdése és a szélerőművek létesítésének jogszabályi nehézségei (Piotr Wach szenátor), míg cseh és szlovák részről az atomerőművek szükségessége (Jan Skopeček cseh képviselő, Martin Klus szlovák bizottsági alelnök) vetődtek fel.
A szubszidiaritás munkacsoport jelentése kapcsán Hörcsik Richárd felszólalásában kijelentette: véleménye szerint amellett, hogy a munkacsoport létrehozása legalább 5 évet elkésett, a munkacsoport által elért eredmény jelentősen elmarad a várakozásoktól. Elmondta, hogy az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága a kormány képviselőjével együtt 2018. október elején vitatta meg és értékelte a munkacsoport jelentését. Bár a magyar kormány a munkacsoport tevékenységéhez írásbeli hozzájárulást küldött, a dokumentumban sajnos szinte egyáltalán nem szerepelnek a tagállamok ajánlásai.
A bizottsági elnök hangsúlyozta: a magyar álláspont a nemzeti parlamentek uniós ügyekben való szerepének növelése kapcsán a piros lapos eljárás bevezetését, a 8 hetes határidő 12 hétre történő meghosszabbítását, valamint az arányosság elvének figyelembevételét támogatja az indokolt vélemény megfogalmazásakor. Nem fogadjuk el a lopakodó uniós hatáskörbővítést egyetlen uniós politika terén sem. Üdvözöljük, hogy a jelentés javasolta a 8 hetes határidő meghosszabbítását, ugyanakkor sajnáljuk, hogy nem határozott meg olyan területet, amelyet tagállami hatáskörbe lehetett volna visszautalni, s nagy bánatunkra hiányzik az úgynevezett piros lapos eljárás terve is.
A többi felszólaló üdvözölte a munkacsoport egyes ajánlásait: az indokolt vélemények benyújtására meghatározott 8 hetes határidő rugalmasabb alkalmazását az Európai Bizottság részéről, illetve szerződésmódosítás esetén a jelenlegi határidő 12 hétre való növelését.
A tanácskozás végén a résztvevők egyhangúlag zárónyilatkozatot fogadtak el.
Hörcsik Richárd elnök a találkozó során köszönetet mondott a cseh képviselőknek a cseh Képviselőház által 2018. október 2-án elfogadott (rövid) határozatért, amely elítélte az Európai Parlamentet a szeptemberben elfogadott Sargentini-jelentés miatt.