Vissza A visegrádi országok parlamentjei mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságainak videokonferenciája, 2021. május 14.


A visegrádi együttműködés elnökségét 2020. július 1. és 2021. június 30. között betöltő lengyel elnökség szervezésében 2021. május 14-én, Robert Telus, a lengyel Szejm Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának elnökletével került sor a Visegrádi Csoport parlamentjei mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságainak videokonferenciájára. A virtuális találkozón – a cseh Képviselőház kivételével, amelyet bizottsági alelnök képviselt – valamennyi törvényhozás delegációját az illetékes bizottsági elnök vezette.


A résztvevők a találkozón a következő témákban cseréltek véleményt: az uniós közös agrárpolitika (KAP) 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó perspektívái, az európai zöld megállapodás, illetve a „termelőtől a fogyasztóig stratégia”, a Covid–19 világjárvány hatása a mezőgazdasági ágazatra; az állatok fertőző betegségeinek leküzdése; a BIOEAST kezdeményezés (közép- és kelet-európai kezdeményezés a tudásalapú mezőgazdaságért, az akvakultúráért és az erdészetért a biogazdaságban).


A találkozón az Országgyűlést Font Sándor, a Mezőgazdasági bizottság elnöke, valamint Czerván György a bizottság alelnöke képviselte. A videokonferenciát Ryszard Terlecki, a Lengyel Köztársaság Szejmjének marsallhelyettese nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy az EU-n belül most fontos tárgyalások zajlanak a közös agrárpolitika jövője tekintetében, ami kiemelt jelentőséggel bír a visegrádi országok számára. Az eseményen részt vett Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa is, aki kiemelte, hogy a koronavírus-járvány hatására az európai élelmiszerbiztonság megmaradt, a szállítási folyamatok biztosítva voltak, nőtt az export. Kifejtette, hogy a KAP jövőjéért felelős biztosként feladata a reformok tárgyalásának lezárása, valamint az igazságosság és az átláthatóság biztosítása.


Grzegorz Puda, Lengyelország mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere felszólalásában kiemelte, hogy idén a Visegrádi Csoport megalakulásának 30. évfordulóját ünnepeljük, ami a mezőgazdaság területén is jó példáját adja a hatékony regionális együttműködésnek. Hangsúlyozta, hogy a közös uniós agrárpolitika területén a visegrádi országoknak törekedniük kell közös érdekeik együttes érvényesítésére. Véleménye szerint a koronavírus-járvány megmutatta, hogy az élelmiszer-biztonság és az élelmiszerlánc működtetésének garantálása miatt mennyire fontos a mezőgazdaság.


Font Sándor felszólalásában méltatta a lengyel V4-elnökség munkáját, különösen a közös V4-állásfoglalások, a járványügyi információmegosztás és a külső partnerekkel való V4+ együttműködés folytatása tekintetében. Hozzátette, hogy a soron következő magyar V4-elnökség – építve a lengyel elnökség eredményeire – a sikeres járványkezelés után újrainduló diplomáciai életben tovább kívánja növelni a V4 dinamizmusát és láthatóságát. Hozzátette: Magyarország alapvető célja, hogy a KAP 2023-tól is garantálja a gazdák jövedelembiztonságát, a vidékfejlesztési forrásokból megvalósítható beruházások pedig segíthessék az ágazat fejlődését, versenyképességének javítását.


Czerván György felszólalásában kiemelte, hogy a mezőgazdasági szektorban a koronavírus-járvány kihívások elé állította a zömmel magas minőségű vagy különleges terméket termelő kis-, közepes és családi vállalkozásokat. Elmondta, hogy a 2021. május 12-én az Európai Bizottság részére benyújtott magyar helyreállítási és ellenállóképességi terv „vízgazdálkodás” komponensének célja a magyarországi felszíni és felszín alatti vízkészletek védelme, a vízgazdálkodás megújítása, a versenyképesség és jövedelemtermelő képesség növelése, valamint a klímaváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt negatív hatásainak ellensúlyozása.


Az esemény végén a résztvevők közös záródokumentumot fogadtak el, amelyben kiemelik annak fontosságát, hogy továbbra is a termelők maradjanak a KAP keretében kifizetett pénzek fő kedvezményezettjei. A szakbizottsági elnökök támogatják továbbá a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia célkitűzéseit, amelynek célja egy tisztességes, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszer létrehozása. Hangsúlyozzák a COVID–19 hatását az agrár-élelmiszeripari ágazatra és a vidéki lakosságra, valamint aláhúzzák a támogatások fontosságát. A következtetések kiemelik továbbá, hogy az állatbetegségek előfordulásának megelőzése nem korlátozódhat csupán nemzeti intézkedésekre.

+zárónyilatkozat
+résztvevői lista
+képek