2019. február 25–26-án a szlovák V4 elnökség keretében a szlovák Nemzeti Tanács Pozsonyban rendezte meg a V4 országok parlamentjei külügyi bizottságainak találkozóját. A találkozón az Országgyűlést Németh Zsolt, a Külügyi bizottság elnöke, dr. Juhász Hajnalka és Mesterházy Attila bizottsági alelnökök, valamint dr. Zsigmond Barna, a bizottság tagja képviselték, s a többi tagországból is a bizottságok vezetősége volt jelen.
A találkozón három témában folytak az egyeztetések: 1. A brexit és a brexitet követő időszak – az EU jövőjére gyakorolt hatások; 2. a Keleti Partnerség 10. évfordulójához közeledve: az EU keleti szomszédságát érintő prioritások, kilátások és kihívások, illetve 3. a Nemzetközi Visegrádi Alap és annak hozzájárulása a V4-ek kohéziójához. A találkozó végén zárónyilatkozat elfogadására és aláírására is sor került, melybe részben bekerült az a magyar delegáció által benyújtott módosító javaslat, amely emlékezteti Ukrajnát az ukrán oktatási törvénnyel összefüggő, a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlás teljesítésére vonatkozó kötelezettségére.
Az első napirendi pont vitaindító előadásában František Ružička, a szlovák Kül- és Európai Ügyek Minisztériumának államtitkára a brexit kapcsán aláhúzta, hogy alapvetően pragmatikus hozzáállásra van szükség az egységes piac és a felek jövőbeni kapcsolatait illetően. Hangsúlyozta, hogy szükség van az EU válsághelyzetekben való megerősítésére is. Németh Zsolt hozzászólásában rámutatott, hogy a brexit minden területet érint, s ennek kapcsán nemcsak a britek felelősségét kell vizsgálni, hanem az EU-ét is, hiszen ez kollektív kudarcként értékelhető. Elismerően nyilatkozott Michel Barnier, az EU brexit főtárgyalójának tevékenységéről, ugyanakkor az Európai Bizottság elmúlt 5 évben nyújtott teljesítményét gyengének ítélte meg. Németh Zsolt hangsúlyozta az egymás iránti tisztelet erősítésének, valamint a széleskörű szabadkereskedelmi megállapodás kidolgozásának szükségességét. Elmondta: a brexitet követően még nagyobb szükség lesz a V4-ek együttműködésére, közös hangjára, s a külpolitikában a V4-ek érdeke, hogy az Egyesült Királyság minél nagyobb mértékben részese maradjon a közös kül- és biztonságpolitikának.
A második napirendi pont bevezetéseként Katarína Mathernová, az Európai Bizottság EU Szomszédságpolitikáért és Bővítési Tárgyalásokért Felelős Főigazgatóságának helyettes vezetője elmondta: meglátása szerint a Keleti Partnerség vonatkozásában – Oroszországhoz való eltérő viszonyulásuk miatt – a V4-ek nem rendelkeznek egységes állásponttal. Kijelentette, hogy a kerek évforduló ellenére 2019-ben elmarad a szokásos, kétévente megrendezett, idén esedékes csúcstalálkozó, mert az EU jelenleg nem tud semmi újat felajánlani a partnerországoknak. Juhász Hajnalka felszólalásában figyelmeztetett, hogy Ukrajna egyre távolabb kerül az Európai Uniótól, aminek konkrét példája az ukrán oktatási törvény (nyelvtörvény), s e tekintetben is hangsúlyozta a V4-ek közös fellépésének fontosságát.
A Nemzetközi Visegrád Alap történetét, szervezetét és tevékenységét Dávid Andor, az Alap ügyvezető igazgatója mutatta be.