A visegrádi országok parlamentjei gazdasági bizottságainak találkozója Prágában, 2020. február 3–4-én
A Visegrádi Csoport cseh elnöksége keretében, a cseh Képviselőház meghívására 2020. február 3–4-én Prágában került sor a V4-országok parlamenti gazdasági bizottságainak találkozójára. A rendezvény három fő témája a közlekedési infrastruktúra (ezen belül kiemelten a V4 közös nagysebességű vasúti fejlesztés), az energetika, valamint az innováció volt, melyek kapcsán Csehország helyzetét az illetékes miniszterhelyettesek mutatták be. A találkozón kiemelt vendégként megjelent Karel Havlíček miniszterelnök-helyettes is, aki hangsúlyozta, hogy a V4-országok számos hasonló adottsággal, s ezáltal hasonló állásponttal rendelkeznek, így többek közt az energetika terén támogatják az atomenergia felhasználását, közlekedési kérdésekben pedig a nagysebességű vasúti fejlesztés megvalósítását.
Az eseményen az Országgyűlés Gazdasági bizottságát Manninger Jenő, a bizottság alelnöke és Potocskáné Kőrösi Anita, a bizottság tagja képviselte, s a rendezvényen a V4-országok minden parlamenti kamarája képviseltette magát. Manninger Jenő delegációvezető felszólalásában üdvözölte a V4 gazdasági bizottsági találkozók folyamatosságát. (A 2016. évi prágai, majd a 2018. évi budapesti rendezvényt követően került sor a mostani találkozóra.) A közlekedési infrastruktúra témakörében hangsúlyozta, hogy a vasúti fejlesztés kulcskérdés Magyarország számára, illetve, hogy a nagysebességű vasúthálózat kialakítása – a versenyképesség növelése és a szociális-gazdasági fejlődés mellett – fontos szerepet játszik a klímacélok elérésében is. Kitért továbbá a lehetséges pénzügyi források megteremtésére, amiben a magyar fél – közös V4-es fellépéssel – fontosnak tartja a kapcsolódó uniós rendeletek kiegészítését. Potocskáné Kőrösi Anita felszólalásában üdvözölte, hogy a cseh V4-elnökség egyik fő prioritása a kutatás, fejlesztés és innováció támogatása, s hangsúlyozta a V4-országok e téren való együttműködésének, közös fellépésének szerepét. Kiemelte a digitális gazdaság felé történő elmozdulás, az elérhető forrásokon belül pedig a Horizont Európa program jelentőségét. Az alacsonyabb innovációs teljesítményű országok kapcsán utalt egy kutatói minimálbér meghatározásának jelentőségére is.
Radim Fiala, a cseh Képviselőház Gazdasági bizottságának elnöke házigazdaként a közlekedési infrastruktúra terén hangsúlyozta a nagysebességű vasúthálózat kiemelt szerepét, valamint az uniós források elosztása terén a V4-ek együttműködésének szükségességét. Az energetika kapcsán kijelentette, hogy az atomenergiát a cseh fél az energiamixek kialakításához szükséges, tiszta energiaforrásnak tekinti. Az innováció tárgykörében pedig aláhúzta a V4-országok közötti tapasztalatcsere fontosságát, s hozzátette: Csehország fő célkitűzése, hogy az ország 2030-ra a világ húsz leginnovatívabb állama közé kerüljön.
Jan Hamerski, a lengyel Szenátus Infrastrukturális bizottságának elnöke elmondta, hogy bíznak a nagysebességű vasút megvalósításában, a projektre vonatkozó konkrét, technikai kérdésekre azonban a 2020-ban elkészülő kivitelezhetőségi tanulmány fog majd választ adni.
Jana Kiššová szlovák bizottsági elnök az innovatív vállalkozói környezet fontossága mellett kiemelte, hogy az innovációs ráfordítások növelésével párhuzamosan hangsúlyt kell helyezni a források felhasználásával elért eredmények nyomon követesére is.