A Visegrádi Csoport magyar elnöksége parlamenti együttműködésének záró eseményét, a visegrádi országok parlamenti elnökeinek informális találkozóját és a V4-ek parlamenti válogatottjainak labdarúgótornáját 2018. június 21–23. között rendezte meg az Országgyűlés Balatonfüreden. A parlamenti elnökök informális találkozóján a házigazda Kövér László házelnök mellett részt vett Radek Vondráček, a cseh Képviselőház elnöke, Stanisław Karczewski, a lengyel Szenátus elnöke, Beata Mazurek, a lengyel Szejm alelnöke, Andrej Danko, a szlovák Nemzeti Tanács elnöke és meghívott vendégként Wolfgang Sobotka, az osztrák Nemzeti Tanács elnöke.

A találkozó kezdetén Kövér László a Visegrádi Csoport magyar elnöksége parlamenti együttműködésének jelentősebb eredményeit összegezve megállapította, hogy sikerült olyan területeket kiemelni, amelyeken a visegrádi országok közösen tudnak fellépni, és amelyeken közös az álláspontjuk európai uniós tagságuk és közép-európaiságuk tekintetében. Ezeket tükrözik a V4-es parlamenti bizottságok által konszenzussal elfogadott következtetések, valamint a parlamenti elnökök márciusi közös nyilatkozata is. A magyar Országgyűlés elnöke aláhúzta, hogy a visegrádi országok parlamenti együttműködésének szempontjából még soha nem volt olyan látható és olyan intenzív a kapcsolatrendszer, mint az elmúlt időszakban. A V4-ek parlamenti együttműködésének láthatóságát szolgálta a konszenzussal elfogadott nyilatkozatoknak az uniós nemzeti parlamentek és uniós intézmények számára való eljuttatása, továbbá az Országgyűlés magyar és angol nyelvű V4-es honlapjának létrehozása is. A szakértői konferenciák, a V4-es parlamenti könyvtárak együttműködésének új szintre emelése, a Kossuth téren zajló kulturális, zenei rendezvénysorozat, valamint az egyéves közös V4-es parlamenti munka eredményeit és az Unió jövőjével foglalkozó elemzéseket is tartalmazó ötnyelvű kiadvány mind hozzájárultak a láthatóság növeléséhez.
A V4-ek parlamenti elnökeinek informális találkozója napirendjén – az Európai Tanács június végi ülésének napirendjéhez igazodva – az Európai Unió 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret, illetve a migráció kérdésköre szerepelt.
Az első témához kapcsolódó bevezetőjében Kövér László megállapította, hogy a V4-ek egy erős, biztonságos és versenyképes EU-ban érdekeltek. Ezen elvek alapján képzelik el a többéves költségvetés kialakítását is. A versenyképesség szempontjából üdvözlik az innovációra, a kutatás-fejlesztésre, illetve a digitalizációra fordítandó összegek emelését, azonban nem fogadják el, hogy az új területek finanszírozása a hagyományos politikákra (közös agrárpolitika, kohéziós politika) szánt források terhére történjen. Az Országgyűlés elnöke szerint az Európai Bizottság javaslata nem tükrözi a közös prioritásokat, nem biztosítja a hagyományos politikák korábbi mértékű támogatását, a tagállamok között pedig a visegrádi és a balti országokat büntetné a legjobban azáltal, hogy összességében 20% fölötti forráscsökkentést vetít előre számukra a kohéziós politika terén. A magyar házelnök hangsúlyozta, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek és a benne rejlő politikai akaratnak is a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia, és nem támogatható olyan mechanizmus létrejötte, amely az uniós támogatásokat a politikai nyomásgyakorlás eszközévé teszi. Az uniós pénzügyi keretrendszerről szóló tárgyalások kimenetelében Ausztriának az Unió soros elnökeként alapvető szerepe lesz az elkövetkező időszakban. A V4-ek számítanak az osztrák uniós elnökség partnerségére abban, hogy minden politikai érzékenységű kérdésben tekintettel lesz a visegrádi országok álláspontjára is.
A migráció kérdéskörét érintő felvezetőjében az Országgyűlés elnöke elmondta, hogy a hangsúlyt továbbra is az Európai Unión kívülről érkező migrációs hullám megállítására és a kiváltó okok megszüntetésére kell helyezni. Álláspontja szerint a migrációs helyzet hatékony kezelése érdekében olyan területekre kell összpontosítani, amelyeken egyetértés van az uniós tagállamok között. Az olyan kérdések további erőltetése, mint a kötelező relokáció vagy a legális migrációs útvonalak fokozása csak a tagállamok közötti megosztottság elmélyítéséhez

• Képgaléria
• V4-ek parlamenti válogatottjainak labdarúgótornája

A visegrádi országok hivatalos házelnöki találkozójára 2018. március 1–2-án került sor Budapesten. A tanácskozáson Kövér László, az Országgyűlés elnöke meghívására Marek Kuchciński, a lengyel Szejm elnöke; Stanisław Karczewski, a lengyel Szenátus elnöke; Milan Štěch, a cseh Szenátus elnöke; Radek Vondráček, a cseh Képviselőház elnöke; valamint Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke vett részt. A találkozó fő témái között a V4 magyar elnökségének értékelése, valamint a visegrádi országok parlamenti együttműködésének jövőbeni erősítése szerepelt. Kövér László, az Országgyűlés elnöke elmondta, hogy a hivatalos házelnöki találkozót egy informális házelnöki találkozó, egy szakértői-kutatói konferencia és több parlamenti szakbizottsági találkozó előzte meg, így az európai ügyi, a külügyi, a családjogi kérdésekkel foglalkozó, a gazdasági, a mezőgazdasági, valamint a védelmi bizottságok egyeztetései, amelyek a közös visegrádi értékeket megjelenítő záródokumentumok elfogadásával végződtek. Kövér László a tanácskozáson kiemelte, hogy a bizottsági üléseken megvitatott témák – mint például az Európai Unió jövője, a brexit várható következményeire való felkészülés, a közös kül- és biztonságpolitika jövője, a Nyugat-Balkán EU- és NATO-integrációja, a kiküldetési irányelv módosítása, a következő többéves pénzügyi keret, a demográfiai kihívások leküzdése, a családpolitika jelentősége, a közös agrárpolitika reformja, a kettős minőség kiküszöbölése az élelmiszeriparban, a migrációval kapcsolatos kihívások kezelése és a védelmi együttműködés lehetőségei – nem csupán a V4-ek közös érdekei és értékei, hanem az egész európai kontinens jövője és megerősítése szempontjából is kiemelkedően fontos kérdések. A magyar házelnök tájékoztatta partnereit, hogy a visegrádi országok parlamentjei közötti együttműködés soha nem volt ennyire intenzív, mint a magyar elnökség időszakában. Hangsúlyozta: a V4-es parlamenti találkozók és az elfogadott következtetések tovább erősítették a visegrádi országok közötti parlamenti kapcsolatokat.  Hangsúlyozta annak jelentőségét is, hogy a V4-ek képesek közösen fellépni az európai értékek védelméért. Ezen értékek sorából kiemelte a szubszidiaritás elvének érvényesülését, továbbá az európai integráció vívmányainak, a kohéziós politikának, a négy uniós alapszabadság elvére épülő egységes piac, a közös agrárpolitika, a közös kül- és biztonságpolitika eredményeinek megóvását. Fontosnak nevezte, hogy első alkalommal vesznek részt a visegrádi országok parlamentjei közösen az EU-ba törekvő moldovai parlament integrációs felkészítését szolgáló uniós ikerintézményi programban. Kövér László kiemelte, hogy a sárga lapos eljárás intenzívebb használatával, valamint az érdekeiket sértő tervezetekkel szembeni vétójogot biztosító piros lapos eljárás alkalmazásával kell megerősíteni a nemzeti parlamentek szerepét az uniós jogalkotási folyamatokban.
A hivatalos házelnöki találkozóhoz kapcsolódóan első alkalommal rendeztük meg a visegrádi országok parlamenti elnökeinek és az elnökség parlamenti programjaiban résztvevő bizottsági küldöttségeknek a közös konferenciáját. A rendezvényre meghívást kapott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki előadásában hangsúlyozta, hogy az EU-ban nincs szorosabb, hatékonyabb együttműködés, mint a visegrádi országoké. A V4 elismert márkanévvé vált, amire odafigyel az egész európai politikai elit és a média is. Hangját meghallják, és gazdasági potenciálját tekintve is komoly tényezővé vált az európai folyamatok alakítása terén. Szólt az EU-ban tapasztalható bővítési fáradtságról, s ezzel összefüggésben a nyugat-balkáni térség integrálásának szükségességéről. A közeljövő egyik legfontosabb kérdésének az energiabiztonságot nevezte. Kiemelte a V4-ek szerepét országaink keresztény hagyományainak és identitásának képviseletében, és külön hangsúlyt helyezett a nemzeti parlamenteknek az európai sorskérdéseket illető egységes megszólalásának fontosságára.
Miután a szakbizottságok vezetői– Hörcsik Richárd, Németh Zsolt, Selmeczi Gabriella, Bánki Erik, Németh Szilárd elnökök, illetve L. Simon László bizottsági alelnök – röviden ismertették a bizottsági tanácskozások eredményeit, a résztvevő cseh és lengyel képviselők szólaltak fel. Ezt követően a házelnökök a sajtó jelenlétében közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben hangsúlyozták a visegrádi országok és a nemzeti parlamentek jogát ahhoz, hogy konstruktívan hozzájáruljanak az EU jövőjéről szóló vitához. Egyetértettek abban, hogy a visegrádi országok erős és eredményes államok közösségére épülő, hatékonyan működő és polgárközelibb unió kialakításában és fenntartásában érdekeltek. Kiemelték, hogy az EU határain kívül eredő problémákat, mint a migrációt és a menekültválságot, keletkezésük helyén kell megoldani. Kövér László tájékoztatta partnereit, hogy a Visegrádi Csoport magyar elnöksége parlamenti együttműködésének elnökeként a közös nyilatkozatot megküldi az uniós tagországok parlamenti elnökeinek és az Európai Unió intézményei vezetőinek.
A visegrádi országok parlamenti elnökeinek és parlamenti bizottságai képviselőinek 2018. március 2-án megtartott közös konferenciája zárta a Visegrádi Csoport magyar elnöksége parlamenti dimenziójához kapcsolódó hivatalos események sorát. A V4-elnökséget a júniusban megrendezendő informális házelnöki találkozó keretében adjuk át a Szlovák Nemzeti Tanácsnak.

• Közös Nyilatkozat
• Képgaléria

A V4-ek magyar elnöksége első házelnöki találkozójának Budapest adott otthont. A tanácskozáson Kövér László, az Országgyűlés elnöke meghívására Stanisław Karczewski, a lengyel Szenátus, Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Tanács, Milan Štěch, a cseh Szenátus, valamint az újonnan megalakult cseh Képviselőház elnöke, Radek Vondráček vett részt (Marek Kuchciński, a lengyel Szejm elnöke a gödöllői királyi kastélyban előző este megrendezett díszvacsorán tette tiszteletét). A találkozó kezdetén Kövér László, az Országgyűlés elnöke üdvözölte partnereit és köszönetet mondott a résztvevőknek a lengyel elnökség által javasolt kezdeményezések sikeres közös megvalósításáért. Szólt a magyar elnökség célkitűzéseiről és tervezett programjairól. A mostani találkozón a parlamenti elnökök azt vitatták meg, hogyan lehetne megerősíteni a nemzeti parlamentek képviseletét az uniós intézményi struktúrában, és vázolták elképzelésüket az Európai Unió bővítésének lehetőségeiről. Kövér László aláhúzta: a magyar elnökség folytatni kívánja a rendszeres házelnöki konzultációk gyakorlatát – a hivatalos házelnöki találkozó 2018. március 1-2-án lesz –, amely kiegészül az egyes parlamenti kamarák európai ügyi (2017. szeptember),  külügyi, népjóléti (2017. december), továbbá gazdasági, mezőgazdasági, és védelmi (2018. február) bizottságainak találkozóival. A V4 parlamenti együttműködése keretében a szakbizottsági találkozókon kívül egy munkaszemináriumot, illetve egy szakmai konferenciát is tart majd az Országgyűlés 2018. első félévében, a tudományos és a civil szféra képviselőinek bevonásával. A parlamenti szakbizottsági találkozók napirendjén a V4-ek együttműködését és az európai uniós szakpolitikákat érintő kérdésekről esik majd szó, míg a szakmai tanácskozások napirendjén az Európai Unió, illetve Európa jövőjének kérdései szerepelnek majd. Kövér László a konferenciák egyik témájául az európai értékek alapjairól való közös gondolkodást és annak kapcsán közös V4-es fellépést javasolt a keresztény üldözésekkel szemben. Kiemelte: a magyar elnökség célja, hogy a V4-együttműködés, mint védjegy, az Európai Unió vonatkozásában pozitívan, konstruktív javaslatokkal jelenjen meg a különböző szakpolitikákban. Kövér László alapvető fontosságúnak nevezte a parlamentek közötti rendszeres koordinációt, az együttműködés erősítését és a V4-ek egységes fellépését azokban a témákban, amelyekben az Unión belül és az EU külső kapcsolatrendszerében is meg lehet jeleníteni a V4-es álláspontot. Kitért arra is, hogy az elmúlt években Európa-szerte bekövetkezett változások szükségessé teszik egy V4-es parlamenti gyors reagálású csoport létrehozását az uniós tervezetek ún. szubszidiaritás-vizsgálata céljára. Az Országgyűlés elnöke kérte partnereit, hogy támogassák javaslatát, akik egyetértettek egy ilyen tisztviselői szintű csoport létrehozásával. A V4-ek szubszidiaritási csoportja – politikai felhatalmazás és ellenőrzés mellett – az uniós intézményekkel való kapcsolatok fejlesztésében meghatározó szerepet tölthetne be, különösen az információáramlás biztosítása terén. Szerepe lehetne egyúttal a Jean-Claude Juncker, európai bizottsági elnök által november 14-vel életre hívott, szubszidiaritással és arányossággal, és a „kevesebbet hatékonyabban” módszerrel foglalkozó munkacsoport tevékenységének nyomon követésében is. A gyors reagálású csoporttal a jelenleg még formalizálatlan, a nemzeti parlamentek aktív szerepét erősíteni hivatott zöld lapos kezdeményezések azonosításának és elindításának is lendületet adhatnának a V4-ek – tette hozzá a magyar házelnök. Az Unió bővítésének lehetőségeiről szólva rámutatott: az egész Európai Unió számára stratégiai, biztonságpolitikai kérdés a nyugat-balkáni térség európai, euro-atlanti integrációs folyamatának előrevitele, felgyorsítása. A V4 együtt és a résztvevő országok szintjén is a bővítés motorja szándékozik lenni – tette hozzá. Hazánk szorgalmazza kiszámítható menetrend felrajzolását Szerbia és Montenegró Uniós csatlakozására, hogy Macedónia és Albánia jövőre már tárgyaláskezdési időpontot kaphasson, valamint, hogy Bosznia-Hercegovina és Koszovó is lásson elérhető célokat az integrációs folyamatban. Utalt arra is, hogy Magyarország hagyományosan és elkötelezetten támogatja az EU Keleti Partnerségen belüli gyakorlati együttműködéseket, a határon átnyúló infrastrukturális projekteket. Egyetért a keleti partnerségi politika differenciált megközelítésével. Támogatja azon országok közeledését, amelyek képesek és hajlandóak az európai integráció által diktált reformok végrehajtására. Ukrajna új oktatási törvényére utalva ugyanakkor hangsúlyozta: a kisebbségek szerzett jogainak megsértése vagy bárminemű korlátozása tökéletesen szembe megy az „európaiság” követelményeivel, így Magyarország – az új oktatási törvénnyel bevezetett korlátozások megszüntetéséig – nem tudja támogatni Ukrajna politikai törekvéseit.
Kövér László javaslataival és felvetéseivel a cseh, lengyel és szlovák parlamenti elnökök egyetértettek és támogatásukról biztosították azokat.

A képgaléria megtekintéséhez kattintson a képre!