A Visegrádi Országok parlamentjei gazdasági bizottságainak képviselői 2018. február 7–8-án tanácskoztak Budapesten. A vendéglátó Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági bizottságának elnöke mellett Pavel Štohl, a Cseh Köztársaság Szenátusa Nemzetgazdasági, mezőgazdasági és közlekedési bizottságának alelnöke, Martin Kolovratník, a Cseh Képviselőház Gazdasági bizottságának alelnöke, Jerzy Meysztowicz, a lengyel Szejm Gazdasági és fejlesztési bizottságának elnöke, Andrzej Stanislawek, a Lengyel Köztársaság Szenátusa Nemzetgazdasági és innovációs bizottságának elnöke, valamint Maros Kondrót, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Gazdasági bizottságának alelnöke vett részt a találkozón. A megbeszélés napirendjén a kiküldetési irányelv célzott felülvizsgálatával kapcsolatos kérdések, valamint a következő európai uniós költségvetési és kohéziós politikai időszakra való felkészülés, illetve az ahhoz kapcsolódó gazdaságpolitikai és gazdaságfejlesztési tervek szerepeltek. A magyar kormány álláspontját az első napirendi pontot illetően Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, míg a 2020 utáni többéves pénzügyi keret (MFF) tárgyalásával kapcsolatos részleteket Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügykért felelős államtitkára ismertette. Bánki Erik, miután felvezetőjében tájékoztatta partnereit a magyar V4 elnökségi prioritásokról, szólt az egységes belső piac és az Unió versenyképességének fontosságáról. Megjegyezte: a Visegrádi Országok egy gazdaságilag stabil Európai Unió fennállásában érdekeltek, a fenntartható gazdasági növekedés megteremtése érdekében pedig javítani kell az Unió versenyképességét. Fontosnak nevezte a munkahelyteremtést elősegítő, valamint a digitális technológiákhoz és a képzett munkaerőhöz való egyenlő hozzáférést megteremtő beruházási környezetet. Kiemelte, hogy Magyarország ellenzi a kiküldetési irányelv módosítását célzó javaslatot, mert az indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát és régiónk versenyképességét az EU-ban. Hozzátette: a kiküldetési irányelvnek a közlekedési szektorban történő alkalmazása a legérzékenyebb kérdés. Cseresnyés Péter elmondta: a kiküldött munkavállalók ügyében nem sikerült elfogadható kompromisszumra jutniuk a régi és új tagállamoknak. Részsikereket azonban elértek az új szabályozás alkalmazására vonatkozó, négy éves átmeneti időszak bevezetését illetően. A kiküldött munkavállalókról szóló uniós irányelv módosításával új szabályok vonatkoznak majd a szolgálatteljesítés maximális időtartamára és a javadalmazásra. Az MFF kérdéskörének áttekintése során Bánki Erik felhívta a figyelmet azokra a kihívásokra és válságokra, amelyekkel az Uniónak szembe kell néznie. Többek között utalt arra, hogy az új kihívásokra egy olyan időszakban kell megoldást találni, amikor az egyik nettó befizető tagállam, az Egyesült Királyság kilép az Unióból. Ugyanakkor fontos szempontként arra is figyelmeztetett, hogy az új kihívások finanszírozási igényeinek kielégítése ne a hagyományos politikák kárára történjen.  A találkozó résztvevői elégedetten nyugtázták, hogy az EU bolgár soros elnöksége prioritásként kezeli a kohéziós politika és a Közös Agrárpolitika szerepének megőrzését. Egyetértettek abban, hogy a 2020 utáni MFF tervezése során először a politikai célokat kell meghatározni, és csak azt követően kerülhet sor az ehhez szükséges források hozzárendelésére. Megállapítást nyert az is, hogy gondoskodni kell a brexit által előálló forráshiány pótlásáról, ezért a többletterhek viselésének tagállamok közötti megoszlásáról még zajlanak az egyeztetések. Takács Szabolcs hangsúlyozta, hogy a 2020–2027-es költségvetési ciklus főbb kérdéseit illetően a V4-ek egységes álláspontot alakítottak ki és képviselnek az uniós fórumokon. Aláhúzta: Magyarország határozottan elutasítja az uniós források politikai feltételekkel történő összekapcsolását, a jogállamisági elveknek a kohéziós politikába történő becsatolását, valamint az uniós források és a migránsok tagországok közötti kötelező elosztásának összekapcsolását.
A konstruktív egyeztetést követően a tanácskozás zárásaként a V4 országok parlamentjei gazdasági bizottságainak delegációvezetői záródokumentumot írtak alá, amely alapját képezi a Visegrádi Csoport parlamenti elnökeinek 2018 márciusára tervezett találkozóján elfogadásra kerülő következtetéseknek. A találkozó végén a delegációvezetők tájékoztatták a sajtó képviselőit.

• Program
• Következtetések
• Képgaléria