2019. november 4-én valósult meg Budapesten a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek Konferenciája az Országgyűlés szervezésében, a konferenciasorozat 2004-es megindítása óta immár kilencedik alkalommal. 2005 után az Országházban kétévente megrendezett konferencia a délkelet-európai térség országainak parlamentjeivel való információcserét szolgálja. Az idei konferencia fő témája az Európai Unió bővítési politikájának jövője volt. Kövér László, az Országgyűlés elnöke idén, a rendezvénysorozat történetében első alkalommal meghívta a visegrádi országok parlamentjeinek házelnökeit is. Az Országgyűlés elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy „a Nyugat-Balkán országainak euroatlanti csatlakozása Magyarország nemzeti érdeke, ezért a régióra vonatkozó külpolitikai stratégiánk a jövőben is változatlan marad: minden európai uniós válság ellenére úgy véljük, hogy nem állhat meg Európa újraegyesítésének folyamata, az uniós tagság szempontjából nem maradhatnak fehér foltok Európa délkeleti felén”. A házelnöki megnyitót követően Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet, aki első alkalommal vett részt a parlamenti elnöki konferencián. A délkelet-európai országok parlamentjeinek képviseletében az eseményen felszólalt Ivan Brajović montenegrói házelnök; Talat Xhaferi észak-macedón házelnök; Maja Gojković szerb házelnök; Vasilika Hysi, az albán parlament alelnöke; Mirsad Zaimović, a Bosznia-Hercegovinai Föderáció Képviselőházának elnöke; Nedeljko Čubrilović, a Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének elnöke; valamint Pásztor István, a Vajdasági Autonóm Tartomány Képviselőházának elnöke. A visegrádi országok parlamentjei részéről a tanácskozáson részt vett Jaroslav Kubera, a cseh Szenátus elnöke; Elżbieta Witek, a lengyel Szejm elnöke és Andrej Danko szlovák házelnök. Az esemény ezúttal egy közös nyilatkozat elfogadásával zárult, amelyben a konferencián részt vevő parlamenti elnökök megerősítik elkötelezettségüket az Európai Unió bővítése iránt, és kiállnak azon megközelítés mellett, hogy egyéni teljesítmény alapján a térség minden országának lehetőséget kell adni az EU tagjává váláshoz. A parlamenti elnökök szerint történelmi hiba volt, hogy az Európai Tanács legutóbbi ülésén elmaradt a döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről a kívánt feltételeket teljesítő két tagjelölt ország, Albánia és Észak-Macedónia esetében. Az elnökök reményüket fejezik ki továbbá aziránt, hogy az EU tagállamai, az uniós intézmények és a felvételért folyamodó országok közös erőfeszítései az Európai Unió bővítéséhez vezetnek az elkövetkezendő években. Az EU bővítéséről szóló Budapesti Nyilatkozatot Kövér László megküldte az uniós intézmények vezetőinek, valamint a tagállami nemzeti parlamentek elnökeinek.

+ Fotó
+ Nyilatkozat