Házelnöki találkozók

Wolfgang Sobotka, Radek Vondráček, Kövér László, Beata Mazurek, Stanisław Karczewski és Andrej Danko indexA Visegrádi Csoport magyar elnöksége parlamenti együttműködésének záró eseményét, a visegrádi országok parlamenti elnökeinek informális találkozóját és a V4-ek parlamenti válogatottjainak labdarúgótornáját 2018. június 21–23. között rendezte meg az Országgyűlés Balatonfüreden. A parlamenti elnökök informális találkozóján a házigazda Kövér László házelnök mellett részt vett Radek Vondráček, a cseh Képviselőház elnöke, Stanisław Karczewski, a lengyel Szenátus elnöke, Beata Mazurek, a lengyel Szejm alelnöke, Andrej Danko, a szlovák Nemzeti Tanács elnöke és meghívott vendégként Wolfgang Sobotka, az osztrák Nemzeti Tanács elnöke.

A találkozó kezdetén Kövér László a Visegrádi Csoport magyar elnöksége parlamenti együttműködésének jelentősebb eredményeit összegezve megállapította, hogy sikerült olyan területeket kiemelni, amelyeken a visegrádi országok közösen tudnak fellépni, és amelyeken közös az álláspontjuk európai uniós tagságuk és közép-európaiságuk tekintetében. Ezeket tükrözik a V4-es parlamenti bizottságok által konszenzussal elfogadott következtetések, valamint a parlamenti elnökök márciusi közös nyilatkozata is. A magyar Országgyűlés elnöke aláhúzta, hogy a visegrádi országok parlamenti együttműködésének szempontjából még soha nem volt olyan látható és olyan intenzív a kapcsolatrendszer, mint az elmúlt időszakban. A V4-ek parlamenti együttműködésének láthatóságát szolgálta a konszenzussal elfogadott nyilatkozatoknak az uniós nemzeti parlamentek és uniós intézmények számára való eljuttatása, továbbá az Országgyűlés magyar és angol nyelvű V4-es honlapjának létrehozása is. A szakértői konferenciák, a V4-es parlamenti könyvtárak együttműködésének új szintre emelése, a Kossuth téren zajló kulturális, zenei rendezvénysorozat, valamint az egyéves közös V4-es parlamenti munka eredményeit és az Unió jövőjével foglalkozó elemzéseket is tartalmazó ötnyelvű kiadvány mind hozzájárultak a láthatóság növeléséhez.
A V4-ek parlamenti elnökeinek informális találkozója napirendjén – az Európai Tanács június végi ülésének napirendjéhez igazodva – az Európai Unió 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret, illetve a migráció kérdésköre szerepelt.
Az első témához kapcsolódó bevezetőjében Kövér László megállapította, hogy a V4-ek egy erős, biztonságos és versenyképes EU-ban érdekeltek. Ezen elvek alapján képzelik el a többéves költségvetés kialakítását is. A versenyképesség szempontjából üdvözlik az innovációra, a kutatás-fejlesztésre, illetve a digitalizációra fordítandó összegek emelését, azonban nem fogadják el, hogy az új területek finanszírozása a hagyományos politikákra (közös agrárpolitika, kohéziós politika) szánt források terhére történjen. Az Országgyűlés elnöke szerint az Európai Bizottság javaslata nem tükrözi a közös prioritásokat, nem biztosítja a hagyományos politikák korábbi mértékű támogatását, a tagállamok között pedig a visegrádi és a balti országokat büntetné a legjobban azáltal, hogy összességében 20% fölötti forráscsökkentést vetít előre számukra a kohéziós politika terén. A magyar házelnök hangsúlyozta, hogy a következő többéves pénzügyi keretnek és a benne rejlő politikai akaratnak is a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia, és nem támogatható olyan mechanizmus létrejötte, amely az uniós támogatásokat a politikai nyomásgyakorlás eszközévé teszi. Az uniós pénzügyi keretrendszerről szóló tárgyalások kimenetelében Ausztriának az Unió soros elnökeként alapvető szerepe lesz az elkövetkező időszakban. A V4-ek számítanak az osztrák uniós elnökség partnerségére abban, hogy minden politikai érzékenységű kérdésben tekintettel lesz a visegrádi országok álláspontjára is.
A migráció kérdéskörét érintő felvezetőjében az Országgyűlés elnöke elmondta, hogy a hangsúlyt továbbra is az Európai Unión kívülről érkező migrációs hullám megállítására és a kiváltó okok megszüntetésére kell helyezni. Álláspontja szerint a migrációs helyzet hatékony kezelése érdekében olyan területekre kell összpontosítani, amelyeken egyetértés van az uniós tagállamok között. Az olyan kérdések további erőltetése, mint a kötelező relokáció vagy a legális migrációs útvonalak fokozása csak a tagállamok közötti megosztottság elmélyítéséhez