Kövér László, az Országgyűlés elnökének találkozója Elżbieta Witekkel, a lengyel Szejm elnökével, Wrocław, 2020. október 14-én
A jogállamisági kérdést le kell választani az Európai Unió (EU) 2021 utáni hétéves költségvetési kerete és a helyreállítási alap témájáról – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután 2020. október 14-én a nyugat-lengyelországi Wrocławban lengyel hivatali partnerével találkozott.
Az Elżbieta Witekkel, a lengyel Szejm elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón Kövér László megállapította: Lengyelország és Magyarország jelenleg "kitüntetetten célkeresztjében van a politikai és ideológiai hadjáratnak", amelyet Brüsszelből és az EU egyes nyugati tagállamából folytatnak "annak érdekében, hogy érdekeinket alárendeljék mások érdekeinek".
Ezeket a törekvéseket a házelnök szerint "jogállamisági eljárásokba próbálják csomagolni". Annak kapcsán, hogy az EU-ban zajló tárgyalások során felmerült az uniós források felhasználásának a jogállamisági elvekhez kötése, a házelnök kijelentette: "immáron a sokadik akciót indítják el" Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, "attól sem visszariadva, hogy az Európai Tanács által elfogadott, az EU-költségvetési tervéről szóló kompromisszumos megállapodást módosítsák".
Kövér László szerint fontos lenne, hogy a lengyel és a magyar parlament leszögezze: nem hajlandó "egy olyan játékban szerepet játszani, amely lényegében országaink megzsarolására irányul". Amennyiben az EU-ban nem sikerül a jogállamisági kérdést leválasztani a pénzügyi kérdésekről, "úgy tekintjük, mintha a miniszterelnököknek semmiben sem sikerült volna megállapodniuk egymás között" a költségvetési tárgyalások során.
Az Országgyűlés elnöke úgy látta: felelőtlenül járnak el azok, akik a déli EU-tagállamok "gazdasági, pénzügyi stabilitását is kockára téve megpróbálják átvinni az ideológiai, politikai előítéleteikből fakadó szándékaikat".
A sajtóértekezleten Elżbieta Witek házelnök is az uniós alapszerződésekkel ellentétesnek minősítette az uniós források jogállamisághoz kötését.
A két házelnök MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozata szerint az uniós alapszerződés indokolatlan módosításának tekinthető, ha "pénzügyi tárgyú megállapodásokkal összefüggésben jogállamisági kérdéseket kívánnak rendezni" a tagállamok hozzájárulása nélkül, a tagállami parlamenteknek pedig "nemcsak joga, hanem kötelessége is fellépni" ez ellen.
Elżbieta Witek és Kövér László egyúttal aláhúzták: az uniós költségvetés és a helyreállítási alap segíteni fogja az EU-t a COVID-19 világjárvány utáni újjáépítés folyamatában, és támogatni fogja a zöld és a digitális átállást célzó beruházásokat is. Ezért üdvözlik az Európai Tanács júliusi költségvetési megállapodásait, és sürgetik az Európai Parlamentet a megállapodás mielőbbi elfogadására.