Bizottsági találkozók Bizottsági találkozók

A visegrádi országok parlamentjei mezőgazdasági bizottságainak képviselői 2018. február 14–15-én tanácskoztak Budapesten. A résztvevők két rendkívüli jelentőséggel bíró témát – a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni jövőjét, valamint az élelmiszerek kettős minőségét, illetve a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot érintő kérdéseket – tekintettek át.
A találkozón Font Sándor, vendéglátó bizottsági elnök mellett Karel Kratochvíle, a Cseh Szenátus Nemzetgazdasági, mezőgazdasági és közlekedési bizottságának tagja, Jaroslav Faltýnek, a Cseh Képviselőház Mezőgazdasági bizottságának elnöke, Jarosław Sachajko, a Lengyel Szejm Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának elnöke, Jerzy Chróścikowski, a Lengyel Szenátus Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának elnöke, továbbá Mikuláš Krajkovič, a Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságának alelnöke vett részt. A napirendi pontokhoz hozzászólt Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár és Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkár is.
Font Sándor hangsúlyozta a több mint 50 éves múltra visszatekintő KAP jelentőségét a biztonságos élelmiszer-ellátás és az egységes mezőgazdasági piac stabilitásának fenntartása szempontjából. Utalt Az élelmiszer-ágazat és mezőgazdaság jövője elnevezésű európai bizottsági közleményre, amelynek bizonyos elemeivel a V4-ek egyetértenek. Így azzal, hogy a közvetlen kifizetések rendszerének a KAP lényegi elemének kell maradnia, s hogy a KAP kétpilléres szerkezetét meg kell őrizni. A KAP jövőbeli céljaival kapcsolatban megjegyezte, hogy a V4-ek ellenzik a mezőgazdaságtól független, így a migráció kezelésével kapcsolatos kérdések KAP-ba történő beemelését. A tanácskozás résztvevői támogatásukról biztosították az Európai Bizottságnak a KAP további egyszerűsítésére és modernizációjára vonatkozó törekvését, de fontosnak nevezték, hogy a forrásokat továbbra is a gazdák kapják meg. Egyetértettek abban, hogy az Európai Uniónak a továbbiakban is olyan Közös Agrárpolitikára van szüksége, amely hatékony megoldást nyújt a különféle válsághelyzetek kezelésére, és amely által az európai agrárium és élelmiszeripar versenyképes szereplő maradhat. Hangsúlyozták, hogy a jövőben csökkenteni kell a gazdálkodók és a nemzeti hatóságok adminisztratív terheit. Czerván György aláhúzta: a 2020 utáni KAP kereteinek kidolgozásakor széleskörű összefogásra lesz szükség, s ebben különös hangsúlyt kaphat a V4-ek növekvő érdekérvényesítő szerepe. A tanácskozás résztvevői egyöntetűen elutasították az Unión belüli piaci szereplők megkülönböztetését. Bognár Lajos kiemelte: az egyenlők Európájában nem lehetnek másodosztályú fogyasztók, ugyanakkor több tagállamban tapasztalható, hogy a gyártók és kereskedők a közép- és kelet-európai piacokon gyengébb minőségű élelmiszereket forgalmaznak. Hangsúlyozták, hogy a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megszüntetése érdekében uniós szintű fellépést és szabályozást tartanak szükségesnek. A résztvevők örömtelinek nevezték, hogy a V4-országok összehangolt fellépésének köszönhetően az Európai Bizottság folyamatosan és magas szinten foglalkozik a kérdéssel. Üdvözölték, hogy a Bizottság iránymutatást adott ki az uniós élelmiszerjog és fogyasztóvédelmi jog kettős minőségű élelmiszerekre történő alkalmazásáról és a tisztességtelen gyakorlatok hatékonyabb tagállami kezeléséről. A budapesti találkozón résztvevők támogatásukról biztosították a Közös Kutatóközpont által harmonizált mintavételi és vizsgálati módszerek kidolgozására irányuló protokoll kialakítását.
A tanácskozás végén a delegációvezetők záródokumentumot írtak alá, majd a tanácskozás következtetéseiről tájékoztatták a sajtó képviselőit.

Program

Következtetések

Képgaléria