Házelnöki találkozók Házelnöki találkozók

A V4-ek magyar elnöksége első házelnöki találkozójának Budapest adott otthont. A tanácskozáson Kövér László, az Országgyűlés elnöke meghívására Stanisław Karczewski, a lengyel Szenátus, Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Tanács, Milan Štěch, a cseh Szenátus, valamint az újonnan megalakult cseh Képviselőház elnöke, Radek Vondráček vett részt (Marek Kuchciński, a lengyel Szejm elnöke a gödöllői királyi kastélyban előző este megrendezett díszvacsorán tette tiszteletét). A találkozó kezdetén Kövér László, az Országgyűlés elnöke üdvözölte partnereit és köszönetet mondott a résztvevőknek a lengyel elnökség által javasolt kezdeményezések sikeres közös megvalósításáért. Szólt a magyar elnökség célkitűzéseiről és tervezett programjairól. A mostani találkozón a parlamenti elnökök azt vitatták meg, hogyan lehetne megerősíteni a nemzeti parlamentek képviseletét az uniós intézményi struktúrában, és vázolták elképzelésüket az Európai Unió bővítésének lehetőségeiről. Kövér László aláhúzta: a magyar elnökség folytatni kívánja a rendszeres házelnöki konzultációk gyakorlatát – a hivatalos házelnöki találkozó 2018. március 1-2-án lesz –, amely kiegészül az egyes parlamenti kamarák európai ügyi (2017. szeptember),  külügyi, népjóléti (2017. december), továbbá gazdasági, mezőgazdasági, és védelmi (2018. február) bizottságainak találkozóival. A V4 parlamenti együttműködése keretében a szakbizottsági találkozókon kívül egy munkaszemináriumot, illetve egy szakmai konferenciát is tart majd az Országgyűlés 2018. első félévében, a tudományos és a civil szféra képviselőinek bevonásával. A parlamenti szakbizottsági találkozók napirendjén a V4-ek együttműködését és az európai uniós szakpolitikákat érintő kérdésekről esik majd szó, míg a szakmai tanácskozások napirendjén az Európai Unió, illetve Európa jövőjének kérdései szerepelnek majd. Kövér László a konferenciák egyik témájául az európai értékek alapjairól való közös gondolkodást és annak kapcsán közös V4-es fellépést javasolt a keresztény üldözésekkel szemben. Kiemelte: a magyar elnökség célja, hogy a V4-együttműködés, mint védjegy, az Európai Unió vonatkozásában pozitívan, konstruktív javaslatokkal jelenjen meg a különböző szakpolitikákban. Kövér László alapvető fontosságúnak nevezte a parlamentek közötti rendszeres koordinációt, az együttműködés erősítését és a V4-ek egységes fellépését azokban a témákban, amelyekben az Unión belül és az EU külső kapcsolatrendszerében is meg lehet jeleníteni a V4-es álláspontot. Kitért arra is, hogy az elmúlt években Európa-szerte bekövetkezett változások szükségessé teszik egy V4-es parlamenti gyors reagálású csoport létrehozását az uniós tervezetek ún. szubszidiaritás-vizsgálata céljára. Az Országgyűlés elnöke kérte partnereit, hogy támogassák javaslatát, akik egyetértettek egy ilyen tisztviselői szintű csoport létrehozásával. A V4-ek szubszidiaritási csoportja – politikai felhatalmazás és ellenőrzés mellett – az uniós intézményekkel való kapcsolatok fejlesztésében meghatározó szerepet tölthetne be, különösen az információáramlás biztosítása terén. Szerepe lehetne egyúttal a Jean-Claude Juncker, európai bizottsági elnök által november 14-vel életre hívott, szubszidiaritással és arányossággal, és a „kevesebbet hatékonyabban” módszerrel foglalkozó munkacsoport tevékenységének nyomon követésében is. A gyors reagálású csoporttal a jelenleg még formalizálatlan, a nemzeti parlamentek aktív szerepét erősíteni hivatott zöld lapos kezdeményezések azonosításának és elindításának is lendületet adhatnának a V4-ek – tette hozzá a magyar házelnök. Az Unió bővítésének lehetőségeiről szólva rámutatott: az egész Európai Unió számára stratégiai, biztonságpolitikai kérdés a nyugat-balkáni térség európai, euro-atlanti integrációs folyamatának előrevitele, felgyorsítása. A V4 együtt és a résztvevő országok szintjén is a bővítés motorja szándékozik lenni – tette hozzá. Hazánk szorgalmazza kiszámítható menetrend felrajzolását Szerbia és Montenegró Uniós csatlakozására, hogy Macedónia és Albánia jövőre már tárgyaláskezdési időpontot kaphasson, valamint, hogy Bosznia-Hercegovina és Koszovó is lásson elérhető célokat az integrációs folyamatban. Utalt arra is, hogy Magyarország hagyományosan és elkötelezetten támogatja az EU Keleti Partnerségen belüli gyakorlati együttműködéseket, a határon átnyúló infrastrukturális projekteket. Egyetért a keleti partnerségi politika differenciált megközelítésével. Támogatja azon országok közeledését, amelyek képesek és hajlandóak az európai integráció által diktált reformok végrehajtására. Ukrajna új oktatási törvényére utalva ugyanakkor hangsúlyozta: a kisebbségek szerzett jogainak megsértése vagy bárminemű korlátozása tökéletesen szembe megy az „európaiság” követelményeivel, így Magyarország – az új oktatási törvénnyel bevezetett korlátozások megszüntetéséig – nem tudja támogatni Ukrajna politikai törekvéseit.
Kövér László javaslataival és felvetéseivel a cseh, lengyel és szlovák parlamenti elnökök egyetértettek és támogatásukról biztosították azokat.

 

A képgaléria megtekintéséhez kattintson a képre!